Szigorúbb büntetés a gazdasági bűncselekményt elkövetőknek
A gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos szabályok megváltoztatását kezdeményezte a kormány a parlament mai ülésén. Az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára a büntető törvénykönyv módosításának általános vitájában közölte: a javaslat új tényállásként büntetné a koncessziós és közbeszerzési eljárások eredményének befolyásolására kötött versenykorlátozó megállapodásokat.
Hankó Faragó Miklós elmondta: szintén új tényállás lesz a gazdasági titok megsértése, amely magában foglalja az üzleti, a bank, az értékpapír, valamint a biztosítási és a pénztártitok megsértését. Az államtitkár közölte: a javaslat az adó fogalmába vonja a társadalombiztosítási, a baleseti, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, a munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulást.
Fidesz: A kormány a Btk.-ban találta meg a csodafegyvert a gazdaság helyreállítására
A kormánypárti felszólalók szerint szükség van a munkáltatással kapcsolatos adócsalás büntetésére, mivel az egyes foglalkoztatási ágakban ez túl nagy méreteket öltött. Balogh László, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: a módosítások a jogalkalmazást egyszerűbbé, hatékonyabbá teszik, és megteremtik az uniós és a magyar joganyag harmonizációját.
A büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Gyimesi József, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a kormány a törvényhozást hívná segítségül, a Btk.-ban találná meg azt a csodafegyvert, amellyel a gazdaságot helyreállíthatná, és felléphetne a feketemunka ellen. Az ellenzéki képviselő úgy vélte, tenni kellene annak érdekében, hogy nőjön a nemzeti jövedelem, és ezzel emelkednének az adóbefizetések is. Véleménye szerint az adócsalásra vonatkozó módosítással a kormánynak az a szándéka, hogy ne kelljen a törvényi tényállásokhoz hozzányúlni, ha új adót vezetnek be, hanem csak az értelmező rendelkezéseket kelljen megváltoztatni.
A kormánynak nincs joga arra, hogy színlelt szerződésnek nevezze és büntesse a két fél egyező akaratából létrejött megállapodást, ehelyett adócsökkentéssel kellene motiválni a munkáltatókat, hogy munkaviszonyban alkalmazzák a munkavállalókat – hangsúlyozta Gyimesi József.
Kis Zoltán (SZDSZ) indokoltnak és helyesnek nevezte a törvénymódosítást, ugyanakkor átfogó büntetőjogi reformot sürgetett. Egyetértett Gyimesi József felvetésével, hogy az adóterhek csökkentésével kell ösztönözni a feketemunka felszámolását.
A kormány átalakítaná a gyógyszerár-rendszert
A kormány szerint olcsóbbá válhatnak a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek, ha nem szabnak korlátokat az árak alakításában. Az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára szerint a kereskedelmi árrések korlátainak megszüntetése lehetőséget ad arra, hogy a gyártó, a nagykereskedő vagy a gyógyszertár körében ma is szokásos kedvezmények a betegekhez is eljuttathatók legyenek.
Vojnik Mária, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára a gyógyszertörvény módosításának általános vitájában elsősorban uniós jogharmonizációs kötelezettségekkel indokolta a változtatásokat. Közölte: módosul a gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért viselt állami felelősség szabályozása. A gyártó ugyanis köteles lesz helytállni a kárért akkor is, ha a termék forgalomba hozatalakor a tudomány és a technika még nincs azon a szinten, hogy felismerje a készítmény hibáját.
A patikai árakkal kapcsolatos szabályozás javaslata mellett csak az SZDSZ állt ki. A liberális párt a patikaalapítást is szabadabbá tenné, és támogatná, hogy a recept nélkül kapható szereket különböző üzletekben is árulhassák.
A másik három frakció nem ért egyet azzal, hogy az egészségbiztosító által nem támogatott gyógyszerek ára teljesen szabad legyen. A kormánypárti és az ellenzéki felszólalók többsége attól tart, hogy árengedményt csak a nagy gyógyszertárak vagy hálózatok tudnak adni, a kicsik nem, ráadásul az a több mint ezer patika, amely egyedüli az adott településen, nem is érdekelt ebben, mivel nincs versenytársa.
Az MSZP szerint is áremelkedést hozhat az árrés megszüntetése
Csáky András, az MDF vezérszónoka úgy vélekedett: nem biztos, hogy árcsökkentő hatása lesz a módosításnak, a kezdeti időszakban pedig mindenképpen áremelkedő hatása lesz.
Aggályainak adott hangot Schvarcz Tibor (MSZP), az egészségügyi bizottság elnöke is, aki attól tart, hogy akár 4-500 kis patika is megszűnhetne, a betegek pedig drágábban jutnának az orvossághoz. Véleménye szerint a patikák között is különböző árak alakulnának ki, ami se a gyógyszergyártók, se a betegek érdekeit nem szolgálná – tette hozzá Schvarcz Tibor.
A pályakezdők foglalkoztatását segítené a Start-program
Várhatóan 48 ezer fiatal kapcsolódik be a Start-programba, mellyel a kormány a pályakezdők munkaerőpiaci esélyeit szeretné növelni – mondta a munkaügyi tárca vezetője az erről szóló törvényjavaslat általános vitájában a Parlamentben. Csizmár Gábor azt mondta: a programnak köszönhetően kevesebb járulékot kell majd fizetni azoknak a munkáltatóknak, akik pályakezdőket foglalkoztatnak. Hozzátette: a kedvezményre jogosító Start-kártya kiváltására az lesz jogosult, aki 25. életévét, illetve felsőfokú végzettségűek esetében a 30. életévét nem töltötte be.
Szijjártó Péter (Fidesz) azt mondta, pártja már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, amit akkor azonban a kormánytöbbség nem vett figyelembe. A szabad demokrata Béki Gabriella arról beszélt, a módosításokat érdemi változásoknak tartja. Az MDF nevében Sisák Imre arra figyelmeztetett: az elmúlt három évben csaknem 68 ezerrel nőtt az állástalanok száma, és ezen szerinte csak új munkahelyek létesítésével lehet javítani.
A képviselők a mai plenáris ülésen megvitatták a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosítását, valamint a helyi önkormányzatokról, az államháztartásról és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítását.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
