A kormányzati számítások szerint 2006-ban 300 milliárd forintot hagynak az adófizetők zsebében a kormányfő által hétfőn bejelentett adóváltozásoknak köszönhetően – vagyis a költségvetés ennyiből kevesebb pénzt oszthat szét a közintézmények fenntartására, működtetésére, fejlesztésére. Az Index hírportál azt számítgatta, hogyan lehetne megspórolni ezt a 300 milliárdot. (Megjegyzik azt is: a kormány szerint az adóváltozások gazdaságélénkítő hatása miatt a költségvetés bevételei csak 194 milliárd forinttal csökkennek, ez az előrejelzés szerintük igencsak spekulatív.)
Közszolgák elbocsátása
A honlap a KSH adatokra hivatkozva 196 ezer 868 forintos bruttó átlagkeresettel számol az idei év tekintetében a közszférában. A munkáltatói járulékterhekkel az adózóknak nagyjából havi 260 ezer forintba kerül egy közszolga foglalkoztatása (egyben kezelve a köztisztviselők, -alkalmazottak és a fegyveres testületek dolgozóinak eltérő illetményét). A havi 260 ezer forint éves szinten megközelítőleg 3 millió forintot jelent, ruhapénzzel és egyéb béren kívüli juttatásokkal ez akár 3,3 millióra is emelkedhet. Vagyis körülbelül 90-100 ezer dolgozót kellene elküldeni a közszférából, és azzal máris meg lehetne spórolni 300 milliárd forintot; pontosabban az elbocsátások egyszeri költséghatása miatt ennél valamivel kevesebbet. Egy ilyen létszámcsökkentésért talán még Bokros Lajos is irigykedne: az ő pénzügyminisztersége idején két év alatt 22 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma – jegyzi meg az Index, hozzátéve: a legutóbbi adatok szerint a közigazgatásban 310 ezren, az oktatásban 257 ezren dolgoztak áprilisban, az egészségügyben és a szociális ellátásokban további 222 ezer foglalkoztatott van. Ez a három ágazat az, ahol jellemzően közintézmények működnek, ezekben összesen 789 ezer munkavállalót tartanak nyilván. Egy kilencven-százezres létszámcsökkentés tehát a közszférában dolgozók 11-12 százalékának elbocsátását eredményezné.
Miniszériumok bezárása, összevonása
A hírportál számításai szerint például a földművelésügyi tárca és háttérintézményeinek megszüntetésével 326 milliárdot, vagyis a szükségesnél némileg több pénzt sikerülne megtakarítani, a Honvédelmi Minisztérium felszámolása 290 milliárdot, a Belügyminisztériumé 330 milliárdot hozna a kasszára. A HM megszüntetése esetén még 10 milliárdot elő kellene teremteni valahonnan, igaz, ehhez már elég lenne négyezer dolgozó elbocsátása a közintézményektől – írják, hozzátéve: két kisebb minisztérium megszűntetése reálisabb ötletnek tűnik, különösen, hogy ilyen javaslatot készített Sárközy Tamás kormánybiztos. Az informatikai és hírközlési tárca (IHM) azonban csak 40 milliárd, míg a munkaügyi minisztérium (FMM) 45 milliárd forintba kerül idén, így a kettő megszüntetése összesen is csak 85 milliárd forint megspórolását eredményezné. Ha viszont ehhez hozzávennénk az oktatási és a kulturális tárca Sárközy által ugyancsak javasolt összevonását, már sokkal közelebb kerülhetünk a 300 milliárdos megtakarításhoz: az NKÖM 115, míg az OM 456 milliárd forintból gazdálkodhat, a kettő összevonásával, legalább 80-90 milliárd forintot minden bizonnyal meg lehetne takarítani. Igaz, az IHM és az FMM bezárásával együtt is csak 160-170 milliárd forintnál lennénk, vagyis további 130-140 milliárd forintot kellene még valahol megspórolni (ez legalább negyvenezer közszolga elbocsátását jelentené).
Be lehetne zárni a miniszterelnökséget is, ám azzal csak 166 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Az sem lenne elég, ha ehhez még az Országgyűlést is megszüntetnénk, ugyanis az is csak 66 milliárd forintba kerül évente.
Nem fizetünk az EU-nak
Ha nem járulnánk hozzá az EU költségvetéséhez, azzal idén 210 milliárd forintot spórolnánk meg – derül ki a pénzügyminisztérium adataiból. A Magyar Tudományos Akadémia ebben az évben 46 milliárd forintot kapott az államtól, ha követnénk Kóka János gazdasági miniszter kissé szűkkeblű tudományfinanszírozási elképzeléseit, akkor innen is elvonhatnánk bátran néhány (tíz)milliárdot.
Önkormányzati tételek csökkentése
Idén körülbelül 860 milliárd forintot költ az állam az önkormányzatok támogatására. Ebből a címzett és céltámogatások megszüntetése 64 milliárd forintnyi spórolást eredményezne, de 85 milliárdot lehetne spórolni az egyes jövedelempótló támogatások elvonásával is. Még egyszerűbb lenne a helyzet, ha az állam azt mondaná, nem támogatja az önkormányzatokat az iskolai oktatás fenntartásában. A települések és a megyék erre a célra 293 milliárd forintot kapnak idén – ha az állam nem fizetné ki ezt a pénzt, lényegében máris meglenne az adócsökkentés fedezete – írja az Index.
Ismeretes: Gyurcsány bejelentését követően Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a Parlamentben már a „kisebb államról”, illetve arról beszélt: rá kell térni az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítására, és tovább kell haladni szociálpolitikai rendszer átalakításánál.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
