Anglia és Franciaország érdekei ütköztek egymással Brüsszelben, és ebben az ügyben nem lehet passzívnak maradni – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Rádióban adott szokásos, keddi interjújában. Szerinte Európa rólunk szól, és Magyarország számára teljesen világos, hogy mi az érdek. Az az érdek, hogy Európa erős legyen, és segítse azon régiók felzárkózását, amelyeknek szüksége van erre. A húsz ország amellett érvelt, hogy ha kompromisszumokkal is, de meg kell állapodni, hogy 2007 és 2013 között mire lesz pénz, mert ez tudja stabilizálni Európát. Ehhez politikai akarat kell. – Persze, huszonöt állam nehezen tud megegyezni egymással, de ha van rá szándék, és van nagyvonalú európai politikai gondolkodás, akkor meg lehet ezt tenni – vélekedett.
A kormányfő szerint ez a vita nem pénzről szól. Aki már tervezett költségvetést – akár az otthoni saját családi költségvetését –, pontosan tudja, hogy jövedelmének egy százaléka nem ér meg akkora vitát, hogy szétszakadjon egy család. A politikus szerint az Európai Unió tagállamaiban egyik-másik helyen a vezetők megrettentek attól a hangulattól, amely tapintható volt Hollandiában, Franciaországban, hiszen volt egyfajta elbizonytalanodás. Nem tudják eldönteni, hogyan lehet egyszerre gazdagnak is, versenyképesnek is lenni, és hogyan lehet együtt tartani az európai társadalmakat. A vezetőkben nincs kellő bátorság megállapodni, mert könnyebb úgy hazamenni, amikor bizonytalanság van otthon, hogy nem áldozott fel egy centet sem, és határozottan képviselte a nemzeti érdeket. – De ha a nemzeti érdek határozott képviseletébe belebukik az Európai Unió, akkor többet veszítünk a réven, mint amit nyertünk volna a vámon – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint ez válságos szituáció, ám emiatt az Európai Unió nem fog megszűnni létezni és működni, hiszen legfontosabb intézményei, szabályai, a jelenre vonatkozó költségvetése rendben van. Lesz csupán egy hosszabb hezitálás, hogy merre tovább. A II. világháború után mindenki számára világos volt, hogy miről szól az európai együttműködés: egy új békéről, francia-német kiegyezésről, demokráciáról. Mára nem annyira világos. Az Európai Unió messzinek tűnik, a nagypolitika felhőrégióiban lévő dolognak. – De ez nem Magyarországról szól, hiszen hazánkban nagy a támogatottsága az európai uniós tagságnak – közölte. Hozzátette: „Azt hiszem, hogy az emberek jól érzik, hogy az ország felemelkedése, a stabilitás növelése, az új munkahelyek teremtése ezen az úton megy a legkönnyebben és a legbiztonságosabban”.
A sikertelen csúcs a magyar emberek számára nem jelent semmit, határon innen és határon túl közvetlenül semmit – mondta. Ezzel a támogatási szinttel Magyarország a legjobban szereplő országok körében van. – Azt gondolom, hogy erre lehet építeni, és folytatni kell tovább a tervezést azzal kapcsolatban, hogy 2007 után mit csináljunk, ugyanis utakat, iskolákat akarunk építeni, vasutat akarunk átalakítani, szeretnénk, hogy megújuljanak a belvárosaink, és azt akarjuk, hogy nagyobb számban jöjjenek Magyarországra vállalatok és teremtsenek munkahelyeket – hangsúlyozta.
Ami a jelenlegi autópálya-építéseket illeti, a kormányfő állítja, hogy az érdemben most kevesebbe kerül, mint 2002 előtt. – Egy olyan ország számára, amely munkahelyeket akar teremteni, amelyben egyes régiókban bántóan magas a munkanélküliség, mi lehet a legjobb program? Vinni, akár erőltetett ütemben is, keletre, délkeletre az autópályát, vinni az autóutakat. Aztán az ilyen módon teremtett munkahelyek, az ilyen módon megtelepülő vállalatok új növekedést serkentenek, amelyből ki tudjuk fizetni az autópályák építéséhez felhasznált pénzügyi forrásoknak a terheit – vélekedett. A politikus szerint „úgy vagyunk ezzel, mint a legtöbb család, amikor lakást vesz, hogy most megveszi, de azt is tudja, hogy kifizetni majd a következő 15-20 évben fogja. Ez teljesen normális az ilyen nagy beruházásoknál.” Szerinte az ország gazdasága alapvetően jól muzsikál, bár az állam – miután évek óta mindig többet költ, mint amennyije van –, azért nagy odafigyelést igényel, ezt soha nem vitatta. – Oda is figyelünk, de az élet Magyarországon sem négyéves ciklusokból áll – szögezte le. Szerinte, ha egy országban annyi autópálya épül négy évben, mint soha korábban a történelemben, akkor meg kell tanulni ennek örülni, és büszkének lenni.
Manninger: Sokkal drágább lett a gyorsforgalmi utak építése
Örülök annak, hogy bár egy egyéves késéssel, de a jelenlegi kabinet folytatta az autópálya-programot, és elkészülnek a tervezett szakaszok – közölte az MNO-val Manninger Jenő (Fidesz). Közölte ugyanakkor, hogy a választási ígéretben még 800 kilométer gyorsforgalmi út megépítése szerepelt, ami nem teljesült, és látható, hogy a beígért 420 kilométer sem fog teljesülni, amit a miniszterelnök bejelentett. Szerinte ha beleszmámítjuk a polgári kormány idején megkezdett építkezéseket, akkor is csak mintegy 370 kilométer autópálya átadására lesz lehetősége a Gyurcsány-kormánynak. – Ami pedig az olcsóbb autópálya-építéseket illeti: szemben a miniszterelnök nyilatkozatával, sokkal drágább lett a gyorsforgalmi utak építése – mondta. Példaként megemlítette, hogy míg 2001-2002-ben 1,3 milliárd forintért épült átlagosan egy kilométer autópálya, addig ma a közbeszerzési értesítőben megjelent adatok szerint 2,4 milliárd forintból.
– További gondot jelent még, hogy a kormány a költségvetésen kívül vesz fel ezer milliárd forint fölötti hitelt, illetve kötvénykibocsátást is végez – hangsúlyozta a politikus. Szerinte ez az eljárás rendkívül drága, ráadásul a következő kormányra hárul, ami a gazdaság kialakulását nagy mértékben beszűkíti. Leszögezte: a hab a tortán pedig a felsorolt költségek miatti háromszoros autópálya-díj bevezetése lesz majd.
Forrás: Magyar Rádió
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
