Bírósághoz fordul a Fidesz a felsőoktatási PPP programok beruházási szerződéseinek, valamint az érettségivel és a felvételivel összefüggő egyes adatoknak az eltitkolása miatt – jelentette be Sió László és Pánczél Károly, az ellenzéki párt országgyűlési képviselői.
Sió László képviselő újságíróknak azt mondta: többszöri kérés ellenére a minisztérium csak az intézményekkel kötött szerződéseit bocsátotta rendelkezésükre, az intézmények és a magánbefektetők között létrejött megállapodásokat nem.
A Fidesz szerint a másik ügyben a szaktárca azt titkolja, hogy hány korábban érettségizett, idén emelt szintű vizsgát tevő diák felvételizik egy-egy egyetemi, főiskolai szakra. Az ellenzéki párt szerint azért nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert könnyen kiderülne, hogy egyes szakokra irreálisan magas, 140 pont feletti eredménnyel lehet bejutni.
KEHI-vizsgálat az érettségiről
Vizsgálatot kért érettségi ügyben a miniszterelnök a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól. A kormányfő arra kérte fel a KEHI-t, hogy egy hónapon belül tisztázza, igényel-e valamilyen korrekciót az érettségi vizsgák előkészítése, illetve lebonyolítása – jelentette be kabinet ülése után a szóvivő.
A kormány döntése, amelyben felkérte a KEHI-t, hogy indítson vizsgálatot az érettségi ügyében, annak elismerése, hogy nagy valószínűséggel kormányzati mulasztás vezetett az idei érettségi, felvételi botrányhoz. Jobb későn, mint soha: itt volt az ideje, hogy az ügy bagatellizálása, illetve a másokra mutogatás helyett a kormány végre önvizsgálatot kezdeményezzen – írta Sió László sajtóközleményében.
Hozzátette: az érettségi vizsga és a felvételi eljárás számos problémát vetett fel: a vizsga lebonyolítása nem egy esetben botrányos feltételek mellett zajlott. Egyes kérdéseket illetően alkotmányossági aggályok is felmerültek, amelyek megalapozottságát Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is elismerte.
Indokolt annak tisztázása milyen felelősség terheli a kormányzatot az érettségi sikertelen előkészítése és lebonyolítása miatt. Reméljük, hogy a KEHI képes lesz pártatlanul, részrehajlás nélkül kivizsgálni az ügyet és tisztázni a felelősség kérdését is. A vizsgálat idejének egy hónapra történő leszűkítését ugyanakkor komoly hibának tartjuk, hiszen a felvételi eljárás csak július végén fejeződik be, s ekkor ítélhető meg teljes egészében, hogy az esélyegyenlőséget sértő pontszámítási mód, milyen következményekkel járt. Éppen ezért javasoljuk, hogy a kormány legkevesebb 90 napot biztosítson a KEHI számára a vizsgálat lebonyolításához – olvasható a közleményben.
OM: A minisztériumnak nem állnak rendelkezésre a végleges szerződések
2005. május 2-án Pósán László és Pánczél Károly képviselő urak jelezték, hogy 2005. május 4-én szeretnének betekinteni az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények között létrejött PPP-s szerződések anyagaiba. A tárca a képviselők részére másolatot készített a szerződésekről, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében a másolat készítéséről és az azzal kapcsolatosan felmerülő költségekről költségtérítést állapított meg.
2005. június 16-án egy újabb kéréssel keresték meg a tárcát, amelyben a felsőoktatási intézmények és a vállalkozók között létrejött szerződéseket szerették volna megtekinteni. Az OM a felsőoktatási intézmények és a beruházók között létrejött szerződésekben közvetítőként vesz részt, nem szerződő fél.
A tárca feladata az, hogy a felsőoktatási intézmények által beküldött, valamennyi szerződő fél aláírásával még el nem látott szerződéseket engedélyezés céljából a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz továbbítsa. Ebből következően a minisztériumnak nem állnak rendelkezésére végleges, valamennyi szerződő fél által aláírt és záradékolt szerződések. Amint ezek rendelkezésünkre állnak, nyilvánosságra hozhatóak a szerződések – áll a tárca közleményében.
(hirado.hu, Magyar Rádió, Klubrádió, ma.hu)
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
