A két országgal kötött uniós csatlakozási szerződés csak azt követően lép érvénybe, hogy a tagállamok ratifikálták, következésképpen az abban szereplő, egyébként konkrét összegek (agrártámogatás, vidékfejlesztés, felzárkóztatási alapok) is csak ebben az esetben nyernek megerősítést. Ezt követően viszont a 2007–2009. közötti évekre vonatkozó összegeken nem lehet változtatni abban az esetben sem, ha az EU 2007–2013. közötti költségvetési terve, amelyről a múlt heti csúcson nem sikerült megegyezni, nem készülne el.
Új uniós költségvetés híján a vonatkozó szabályok értelmében az unió 2006-os költségvetése válik hatályossá 2007-ben az inflációs korrekcióval, így ebből az amúgy is szűkös forrásból kellene kigazdálkodni a Romániának és Bulgáriának járó évi több mint hárommilliárd eurót. Ugyanakkor az Európai Parlamenttel kötött, úgynevezett intézményközi megállapodásban rögzítették, hogy a 2009 utáni évekre megállapított összegek csupán jelzésértékűek, azokat egyik fél sem tekinti kötelezőnek. Ez a kitétel volt a feltétele annak, hogy az EP tavasszal áldását adja a két ország csatlakozási szerződésére.
A bővítés ily módon csak a ratifikációs folyamat kitolásával, vagy ennek lezárulása után, az úgynevezett védzáradék alkalmazásával halasztható el. A csatlakozási szerződésben szereplő évzáradék felhatalmazza a tagállamokat, hogy súlyos hiányosság esetén egy évvel elhalasszák az új tagok felvételét. Az alkotmány leszavazása utáni „bővítési fáradtság”, no meg a költségvetési megállapodás hiánya, illetve a főösszegekről folyó vita reálissá teszi a feltételezést, hogy valaki kezdeményezi majd a halasztást, ilyen irányú hangokat hallani a német ellenzék részéről, amelynek jó esélye van arra, hogy megnyerje a szeptemberi előre hozott választásokat.
Napi Gazdaság
origo.hu
Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront
