Szajlai Csaba: Elméletileg persze élénkülhetne a gazdaság, hiszen látványosan csökken a kamatszint, s a nemzetgazdaságnak vannak más szereplői is, mint az exportáló nagyvállalatok vagy éppen az állam. Ám a gyakorlatban más a helyzet: a jegybanki alapkamat-csökkentés különösebben nem serkenti a gazdaságot, hiszen a magyar beruházások kamatérzékenysége igen-igen alacsony. Problémás még a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor helyzete is. A kicsik körbetartozásokkal terheltek, túlnyomó részük a multik számára nem is „beszállítóképes”. Másrészt általános financiális feltételek híján aligha lehetnek sikeres pályázók egy-egy EU-tenderen. Tényező lehetne még a kutatás-fejlesztés is, ám minden, az innovációhoz köthető tevékenység – leszámítva a multinacionális cégeket – Magyarországon luxus. Ha pedig megvizsgáljuk a lakossági részvénytartási hányadot, a budapesti tőzsde tizenöt éves, meglehetősen hullámzó teljesítményét, illetve a nemzetgazdaságon belüli finanszírozói pozícióját, aligha gondolhatja bárki is komolyan, hogy a börze szerepe rövid vagy hosszú távon fontos tényező lehet. Nagy kár, hogy a tőzsde finanszírozási szerepe nem jelentékeny.
(Magyar Nemzet, 2005. június 22.)
origo.hu
Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront
