Államháztartási hiány: az EU éberséget ígér

Az Európai Bizottság értékelése – ha az a megszellőztetett javaslattervezettel megegyezik – optimistának tekinthető, mivel a testület most nem nézi azt, hogy a vállalt intézkedések teljes mértékben megvalósulnak-e – véli több elemző. A bizottság ugyanakkor figyelmeztetett, hogy továbbra is ajánlatos az éberség.

Az Európai Bizottság szerint jelenleg nincs szükség további lépésekre az EU államháztartási fegyelmi eljárásában Magyarország ügyében, de figyelmeztetett, hogy továbbra is ajánlatos az éberség. Az EU végrehajtó testülete elégedett a magyar kormány javasolta költségvetési intézkedésekkel az idei hiány csökkentésére a GDP egyezményes 3,6 százalékára, de figyelmeztetett, hogy a cél eléréséhez még további szűkítésre lehet szükség.

– A 2005-ös, 3,6 százalékos GDP-arányos deficitcél eléréséhez további intézkedésekre lehet szükség, és fontos és meghatározó kiigazítások kellenek majd a további csökkentéshez, 2,9 százalékra 2006-ban – olvasható a bizottság szerdai közleményében.

Emlékezetes: az Európai Bizottság szerint elérhető az idei 3,6 százalékos államháztartási hiánycél, amennyiben a vállalt intézkedéseket maradéktalanul végrehajtja Magyarország – legalábbis ezt tartalmazza a Reuters birtokába került javaslattervezet, amelyet mai, vagy az egy hét múlva esedékes ülésén önt végső formába a brüsszeli testület. A grémium ezért nem látja szükségét annak, hogy most újabb lépéseket hozzanak hazánkkal szemben a túlzottdeficit-eljárás keretében.

Amennyiben a bizottság jelentése a kiszivárogtatott dokumentummal megegyezik majd, úgy a testület véleménye optimistának tekinthető, hiszen Brüsszel valószínűleg kevésbé kérdőjelezi meg a Pénzügyminisztérium (PM) által prezentált számokat, ugyanakkor kevésbé néznek annak mélyére is, hogy a hiányelszaladást meggátolandó intézkedések mennyire lesznek effektívek – véli Gárgyán Eszter, az OTP Bank elemzője. Hasonló véleményen van Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza is, aki szkeptikus abban a kérdésben, hogy a PM által vállalt intézkedések teljes mértékben megvalósulnak-e. Az elemző emlékeztet arra, hogy nemrég a kormány a maradványösszeg 50 milliárd forintos emelését határozta el, ugyanakkor az első fél évben a központi költségvetési intézmények és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai túlszaladtak. A javaslattervezet is úgy fogalmaz: a hiánycél akkor érhető el, ha a lépéseket maradéktalanul végrehajtják. Németh szerint ráadásul további kockázati tényezők is vannak: az adóbevételeknél – elsősorban az áfasoron – elmaradás, míg a költségvetési intézmények kiadásainál túlteljesülés következhet be. Az EU három-négy hónap múlva vizsgálja, hogy a hazánk által vállalt lépések realizálódtak-e – tudta meg a Világgazdaság Kőszegi Márktól, a szakminisztérium sajtófőnök-helyettesétől.

Kedvező jelentéssel bír a Brüsszelnek eljuttatott „csomagban”, hogy egyrészt a Pénzügyminisztérium szokatlanul őszinte magatartást tanúsít a GDP 1,65 százalékát kitevő egyenlegrontó tételeknél, másrészt az, hogy a bizottság az asztalára került deficitcsökkentési intézkedéssorozatot hitelesnek tartja – értékeli a napvilágra került javaslattervezetet Forián Szabó Gergely. A CA-IB Alapkezelő elemzője azonban továbbra is bizonytalansági tényezőnek tartja, hogy a későbbiekben az EU elfogadja-e a PPP-programokba kiszervezett állami költekezést és a vagyoneladásokból származó tételek folyó bevételként való kezelését.

Forrás: Világgazdaság