Az iparűzési adó sorsa az unión múlik

Adószakértői vélemény szerint nem helytálló a pénzügyi tárca érvelése az iparűzési adó EU-konformitása mellett. Az adónem az uniós szabályozzásal is ellentétes. Egy osztrák példa szerint egy cégnek akkor jár vissza a már befizetett, de uniós szerv által hatályon kívül helyezett adó összege, ha a jogszerűtlenséget kimondó európai bírósági döntésig vitatja.

A jelek szerint nem sokáig marad életben az iparűzési adó, amely Kovács László adóügyi európai bizottsági tag szerint is ellentétes az EU-szabályozással.

Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint a Pénzügyminisztérium álláspontja az iparűzési adó kapcsán feltételezhetően a forgalmi adóra vonatkozó uniós irányelv félreértelmezésén alapul. A minap Kónya László, a tárca illetékes főosztályvezetője azzal magyarázta az adónem EU-konformitását, hogy az uniós irányelv a közvetett adók harmonizációjáról szól, míg az iparűzési adó közvetlen adó. Ám a direktíva úgy foglamaz, hogy az EU-tagállamokban csak egy forgalmi típusú adó lehet, márpedig Magyarországon az áfa és az iparűzési adó is ilyen – állítja Oszkó, aki szerint az adó közvetett vagy közvetlen volta a tilalmi szabály alkalmazásának önmagában nem kritériuma.

A pénzügyi tárca által az önkormányzatoknak eljuttatott tájékoztató szerint több önkormányzati adóhatóság jelezte, hogy sok vállalkozás a helyi iparűzésiadó-bevalláshoz csatolva kiegészítő nyilatkozatot tett, amelyben az adónem jogszerűtlenségére hivatkozva a csatlakozástól eltelt időre vonatkozóan kérik a túlfizetés megállapítását. A magyar államnak jóhiszeműségét kell igazolnia az Európai Bíróság előtt, vagyis azt, hogy nem tudott az uniós jogszabályok megszegéséről az iparűzési adó kivetése során. Ha ezt sikerül bizonyítani, akkor enyhébb ítélet születhet majd. Ha a testület a felperes cégeknek ad igazat, akkor döntenie kell arról is, hogy csak a pert indítók vagy pedig minden társaság számára térítse-e vissza az állam az adót 2004. május 1-ig visszamenőleg.

Egy osztrák példa azt jelzi, hogy bár az uniós szerv hatályon kívül helyezett egy adót, kimondta azt is, hogy azoknak a cégeknek visszajár a befizetett összeg, amelyek a döntés megszületéséig vitatták az adónem jogszerűségét, és ennek megfelelően jártak el – jelezte az adószakértő.

Az elmúlt két hónapban összesen 79 cég jelezte a fővárosban, hogy nem kíván iparűzési adót fizetni, ugyanis az érintett társaságok szerint 2004. május 1-jétől iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnt – közölte Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának vezetője. Más vállalkozások szintén közölték ezt, de fizettek, és voltak olyanok is, akik visszaigényelték a befizetett adóelőleget. A fővárosi adóhatóság írásban tájékoztatta az érintetteket, hogy az iparűzési adó jelenleg Magyarországon törvényes, és akik határidőre nem tesznek eleget adóbevallási és -fizetési kötelezettségüknek, késedelmi kamatra és mulasztási bírságra számíthatnak.

Deli Lajos szerint három-négy olyan vállalkozás van, amelyek az önkormányzat határozata ellen fellebbezve a közigazgatási hivatalhoz fordultak, ám döntés még nem született. A főváros ötmilliárd forinttól esne el, ha a vállakozások nem fizetnének.

Kovács László adóügyi biztos szerint amíg a parlament nem módosítja, vagy nem törli el az adónemet, addig az adófizetési kötelezettség érvényben van, és annak megtagadása törvénysértő lenne. Kovács többször jelezte a pénzügyi tárcának, hogy kezdjen el a kabinet gondolkozni az iparűzési adó nyereségadó típusú adónemmé történő átalakításáról.

Az érvényes áfadirektíva alapján Kovács László szerint egyértelmű, hogy egy tagállamban csak egyféle forgalmi adó típusú közteher lehet, és mivel a helyi iparűzési adót az árbevétel alapján vetik ki, az szintén forgalmi jellegűnek tekintendő, ez tehát a biztos véleménye szerint ellentétes az EU-szabályozással.

(Forrás: Világgazdaság, Napi Gazdaság)