Mire jó egy off-shore cég?

Szerdán ismét összeült az „Apró–Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól” elnevezésű vizsgálóbizottság, amely a balatonőszödi kormányüdülő és a budapesti Szalay utcai ingatlan szerződésének ügyében meg is hallgatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szilvásy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárát, Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársát és Kiss Péter kancelláriaminisztert.

Magyar Nemzet
2005. 07. 02. 22:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A testület fideszes elnöke, Szijjártó Péter még az előző ülésen javasolta, hogy foglalkozzanak a Gyurcsány Ferenc és az Altus részvételével létrehozott Altus Luxemburg nevű off-shore cég ügyével is, ám Csiha Judit alelnök szerint a bizottság munkáját meghatározó országgyűlési határozat egyik pontja sem indokolja az iratbekérést. Pedig az Altus Luxemburgban is van „Apró” is meg pénz is…

A Horn-kormány bukása után három nappal Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök érdekeltsége, az Altus Rt. új céget alapított: ez volt az Altus-Luxemburg S. A. H. Az alapító okirat szerint a céget Luxemburgban jegyezték be 1998. július 10-én 60 millió luxemburgi forint – azaz 380 millió magyar forint – alaptőkével. A cégbírósági dokumentumokból nem derül ki, hogy az alapításhoz szükséges százmilliókat honnan teremtette elő az Altus, illetve Gyurcsány Ferenc. Annyi bizonyos, hogy az akkoriban alig több mint ötéves múltra visszatekintő, tízmilliós törzstőkével alapított Altusnak ez idő tájt már 525 millió forint volt a törzstőkéje. (A félmilliárdot már 1996-ban elérte.) Megalakulása után nem sokkal privatizálta a Mosonmagyaróvári Timföldgyárat, majd megszerezte, leépítette a többségi tulajdonába került, milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkező egykori Gép- és Felvonószerelő Vállalatot, hogy csak a nagyobb vagyonelemeket említsük. A Horn-érában az Altus-szekér meglódult: privatizációs „sikert” sikerre halmozott, folyamatosan gyarapodott.
Az Altus-Luxemburg megalapításakor Gyurcsány több tucat vállalkozásban volt érdekelt, hogy csak a fontosabbakat említsük: az Aldo, amelyben Szilvásy György jelenlegi kabinetfőnöknek is volt tulajdona, megvolt már a második feleségével, Bognár Edinával közösen alapított Access, az Agóra, a Perfect Audit, a Balassagyarmati Fémipari Rt., a Béta-Roll, a Dobrev Klárával közösen alapított Fittelina, a különös körülmények között meglőtt Sáska Lászlóval közös Fortus, a GPS, a Nomentana Kft.
Az Altus-Luxemburg S. A. H. cég névben az S. A. – azaz societé anonyme – a részvénytársasági formára utal, ami az 1929. július 31-i luxemburgi törvény által engedélyezett keretek között tevékenykedhet: társaságokban van részesedése, de nem folytathat kereskedelmi tevékenységet. A cég alapító okirata szerint tevékenységi körébe tartozik a különféle érdekeltségekben való részesedésszerzésen kívül többek között „szabadalmak vagy licencek megszerzése, kezelése, értékesítése, a társaság érdekeltségeibe tartozó cégek számára bármely támogatás, kölcsön, előleg és biztosíték folyósítása is”. Az Altus-Luxemburg igazgatósági tagjai az Altus Rt., valamint Gyurcsány Ferenc budapesti lakos és Nacsáné Márki Rózsa budapesti lakos. (Nacsáné egyébként a kezdetektől jelen van számos fontos Gyurcsány-érdekeltségben.) Amint megalakul az Altus-Luxemburg, rá három nappal máris 40,57 százalékos tulajdont szerez az Altustól a Motim Rt.-ben. Mondhatni, Gyurcsány egyik zsebéből áttette a másik zsebébe a részvénypakettet.
A szocialista kormány bukása után három nappal alapított Altus-Luxemburg S. A. H. off-shore cég volt. Luxemburg ekkoriban adóparadicsomnak számított, hiszen az ott bejegyzett cégeknek nem kellett társasági adót vagy bármiféle illetéket fizetni. A Magyarországi vállalkozásokat 16 százalékos társasági adó terhelte. Nálunk és Luxemburgban sem róttak ki adót a tőkejövedelmekre, de ott, ha nem luxemburgi személy számára történt a kifizetés, forrásadót sem kellett fizetni. Magyarországon ekkor évi 20 százalékos volt a forrásadó.
A cégbírósági dokumentumok szerint két és fél év múlva, 2001. január 31-én az Altus-Luxemburg kivonul a Motimból, a magyarországi Altus Rt. részesedése viszont 49,66 százalékra nő a vállalatban. Azonban részvénycserével még ugyanezen a napon az Altus-Luxemburgé lesz az Aldó 91,2 százaléka, a Perfekt 50 százalék plusz egy részvénye, valamint az ARK Vagyonkezelő Részvénytársaság 49,8 százaléka. Az ARK a Gyurcsány által privatizált, majd kiürített, addigra már csak két fővel működő, kizárólag veszteséget termelő Gép- és Felvonószerelő Rt. jogutódja. Az Altus-Luxemburg az ARK-ban lévő részesedést 184 millió forint névértékű Motim-részvénnyel váltotta meg.
Az ügy pikantériája, hogy az ARK 2000-ben a mérleg szerint közel 48 millió forintos veszteséget termelt. Egy évvel azelőtt a veszteség elérte a 100 milliót. Ebben az időszakban egyébként a cég már csak két embert foglalkoztatott, ingó és ingatlan vagyona nem volt, viszont még 369 millió forintos törzstőkével rendelkezett.
Az Aldo, a Perfekt, az ARK és az Altus Gyurcsány tulajdonában volt a részvénycserék előtt, és ott is maradt a részvénycserék után. Csak a székhely változott: a budapestit a luxemburgi váltotta fel. A változásoknak azonban óhatatlanul megvoltak a maguk könyveléstechnikai vonzatai. Az ARK alaptőkéjét 2001. október elsejével felére szállították le. November 29-én a 366 millió magyar forintnyi alaptőkéjű Altus- Luxemburgot végelszámolással megszüntették. Mindez a részvénycsere után tíz hónappal történt. Az Altus-Luxemburg Aldóban lévő 91,2 százalékos tulajdoni hányadot megtestesítő, 30,1 millió forint névértékű részvénypakettje újra az Altus Rt.-é lett. Az Aldo tulajdonosa még Gyurcsány és Szilvásy. Ügyvezető Nacsáné Márki Rózsa. A Perfektben lévő 50 százalék +1 tulajdoni hányadnyi részvény – névértéken 126731500 millió forint – szintén az Altus Rt.-hez került ugyanezen a napon. Visszakerül az ARK is. Az Altus 2001-re vonatkozó mérlege szerint az ARK eladási árfolyamvesztesége 58 millió forint volt. Ennyibe került Gyurcsányéknak, hogy Gyurcsány egyik érdekeltségétől a másikhoz vándorolt a cég tíz hónapra. A Perfektnél viszont 83 millió forint árfolyamnyereség realizálódott. Az Altus-Luxemburg „kivezetése” a mérleg szerint 352 millió forint ráfordítást emésztett fel. A cég megszüntetése miatti kötelezettségek 59 millió forintra rúgtak. Tehát csaknem félmilliárdos kiadást hozott a konyhára az Altus-Luxemburg két év alatt – legalábbis a könyv szerint. A cégiratok alapján súlyos veszteséget elkönyvelő Altus arra az évre összesen 178 millió forintos osztalékot kapott és fizetett ki – többek között Gyurcsánynak – gyümölcsöző befektetései után.
Az Altus-Luxemburg off-shore cég tevékenysége kapcsán Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője már tavaly év végén kérdéseket tett fel a miniszterelnökké avanzsált Gyurcsány Ferencnek. Mint fogalmazott: a tranzakciók alkalmasnak látszanak arra, hogy akár Gyurcsány Ferenc, akár valamely érdekelt cége, a forrásadó levonása nélkül hatalmas profithoz is juthatott.
– Történt-e magyarországi adófizetési kötelezettség kikerülése? Ha igen, akkor mennyit spóroltak akár a kormányfő, akár a kormányfő akkori érdekeltségébe tartozó cégek ezen tranzakciók útján? Mennyit vesztett, ha vesztett, a magyar állam ezen tranzakciók miatt? – kérdezte a miniszterelnököt. Gyurcsány Ferenc leszögezte: az ellenzék az Országgyűlésben már minden kérdésére választ kapott a korábbi off-shore cége ügyében. László Boglár kormányszóvivő Szijjártó kérdéseire reagálva azt állította: tekintettel arra, hogy nem volt nyeresége az Altus-Luxemburg S. A. H.-nak, így adóelkerülése sem lehetett. A jelenlegi miniszterelnök a Magyar Rádióban más megközelítésben cáfolt. Ő azt hangsúlyozta: a cég sohasem termelt bevételt Magyarországon, így azt nem is tudta kivinni, tehát ezért nem történhetett adóelkerülés.




Apró, Medgyessy, Gyurcsány. Apró Piroska 1997. január 27-én ült be az Altus Rt. elnöki székébe. Az Altus Rt. igazgatóságában Gyurcsányon és Apró Piroskán kívül Szilvásy Györgyöt és Virág Attilát találjuk. Virág Attila az SZDSZ által delegált tagja volt az ÁPV Rt. igazgatóságának, amikor az állami vagyonkezelő szervezet külső tanácsadót alkalmazott az önkormányzatoknak járó törvényes jussról való törvénytelen alkudozáshoz. Virág Attila érdekelt abban az Altus-csoporthoz tartozó Perfekt Rt. könyvvizsgáló cégben is, amelynek 1995-ös privatizációját többen kifogásolták – tárta fel Torkos Matild (Magyar Nemzet, 2002. január 26.). Apró Piroska 1997 novemberében az Altus Rt. után felbukkant a cégcsoporthoz tartozó Aldo Kft. felügyelőbizottságában is. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaság egészen 2001. január végéig Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György tulajdonában volt, ekkor jelent meg az Aldo Kft. tulajdonosi körében az Altus-Luxemburg S. A. H., s szerezte meg a társaság 91,2 százalékos tulajdonjogát. Tíz hónapra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.