Várhatóan nem lesz szervizdíj a vendéglátó-ipari egységek döntő többségében. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) becslése szerint az 55 ezer hazai vendéglátó közül legfeljebb 10-15 százalék, elsősorban a reprezentatív, színvonalas éttermek fogják feltüntetni az étlapon és a számlákon a díjat. A parlament hétfőn szavazta meg a törvénymódosítást. A vendéglátóhelyek október elsejétől önkéntes alapon vezethetik be a szervizdíjat, amely áfaköteles, és amely után 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetni.
Biztosan nem vezeti be a díjat a siófoki Hintaló vendéglő – jelezte a Világgazdaság érdeklődésére Borsi András tulajdonos. Hangsúlyozta: egyértelmű áremelkedést jelentene a díj feltüntetése az étlapon, s ennek nem akarják kitenni a vendégkört. Még nem döntött a díj bevezetéséről Berkes Gyula, a Parlamenttel szemben lévő Biarritz étterem tulajdonosa. Mint mondja: csak akkor lehetne jogos ezzel az összeggel megfejelni a szolgáltatást, ha előbb a vendéglátókra vonatkozó adókat és az áfát csökkentené az állam. Hangsúlyozta: Olaszországban – ahol van szervizdíj – az ételekre a 15 százalékos hazai áfa helyett mindössze 4 százalékos adókulcs vonatkozik.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint várhatóan azon szállodák és éttermek is bevezetik a szervizdíjat, ahol magas színvonalú rendezvényeket és fogadásokat tartanak, s úgy véli, az ilyen események szervezésével foglalkozó cégek esetében is elterjedhet ennek a számlán való feltüntetése.
Az MVI – miután a vendéglátók önkéntes alapon dönthetnek a szervizdíjról – elfogadja a kabinet akaratát, noha a szakemberek nagy része nem örül a pluszteher bevezetésének – mondta Thurzó Béláné, az ipartestület alelnöke. Jelezte: még mindig számos kérdést vet fel az elfogadott törvénymódosítás. Nem világos például, hogy a 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék fizetésének kötelezettsége a dolgozókat vagy a vállalkozást terheli-e, a bruttó vagy a nettó díj 15 százalékát kell-e nyugdíjjárulékként befizetni, és azt sem lehet tudni, hogy egységes, 25 százalékos áfakulccsal kell-e a feltüntetett összeg után az áfát megfizetni, vagy az étel-ital fogyasztás arányában a hatályos 15 és 25 százalékának megfelelően.
Thurzó Béláné szerint még bizonytalanabb a borravaló kérdése. Így például a törvénymódosítás szerint a munkáltatónak kell a borravalót terhelő járulékokat is fizetni, miközben a jatt közvetlenül a dolgozó zsebébe megy. Miután a részletes szabályozást a törvény a gazdasági miniszter hatáskörébe utalta, így véglegesen annak elkészülte után lehet majd érdemben véleményezni a szervizdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket.
A kabinet eredetileg kötelezően akarta bevezetni a borravalóadót. Korábbi terveik szerint a felszolgálók között kiosztandó juttatás az szja mellett az egészségügyi hozzájárulást alapját is képezte volna, és a 0-15 százalék közötti borravaló-feltüntetést szerették volna kötelezővé tenni a számlán. Az állam így 10-20 milliárd forintos pluszadóbevételre tett volna szert.
Világgazdaság/tozsdeforum.hu
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
