A német sajtó kiemelten foglalkozik a Volkswagen-botrány legújabb fejleményeivel. Mint ismert, a VW leányvállalata, a Skoda volt személyzeti főnöke, Helmuth Schuster több más vezetővel – köztük Klaus Volkerttel, az üzemi tanács lemondott elnökével – együtt hat fedőcégből álló, az egész világra kiterjedő láncot hozott létre, hogy sápot húzzanak a VW-hez kötődő beszállítói szerződésekből. A botrány mostanra elérte Peter Hartzot, a Volkswagen személyzeti vezetőjét, Schröder kancellár jó barátját is, aki pénteken lemondott tisztségéről – ügyét kedden tárgyalja a felügyelőbizottság.
Luxusutak és fedőcégek
Schuster 2001-ben Hartz közeli munkatársaként főnökével közösen dolgozta ki azt a Volkswagen munkaidőmodellt, mely annyira népszerűvé tette őket. Schuster más „projekten” is dolgozott: Hartz személyzeti osztályának egy másik munkatársával, a szintén hűtlen kezeléssel vádolt Klaus-Joachim Gebauerrel fedőcégek egész hálózatát hozta létre, hogy azokkal azután a Skodánál megbízásokra pályázzon. Az egyik ilyen prágai cégben Volkert is részesedéssel bírt – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A fenti vádpontok mellett felmerült, hogy a VW üzemi tanácsa igen költséges „kéjutazásokat” is finanszírozott. E tekintetben állítólag Gebauer mozgatta a szálakat, ő volt illetékes a szakszervezeti funkcionáriusok kéjutazásaiért. Volkertről úgy tartják, hogy brazil barátnőjét a vállalat költségén hozta el Németországba – írja a FAZ. A Bild am Sonntag bulvárlap vasárnapi kiadása szerint Hartz a VW belső vizsgálatai szerint minden német Volkswagen gyár üzemi tanácsának elnökét luxusutakra hívta meg. A cég magánrepülőgépeivel szállították a vezető funkcionáriusok feleségeit „Európa legdrágább ötcsillagos szállodáiba”, legutóbb 2003 augusztusában Írországba. A szakszervezeti vezetők feleségei 1000 és 2000 euró közötti költőpénzt kaptak bevásárló körútjaikra. A zöld utat ezen bevásárló utakra a Focus hírmagazin információi szerint a Peter Hartz adta meg.
Számos prominens személy húzott hasznot a Hartz által mozgatott kapcsolati rendszerből. Többek között Wolfsburg főpolgármestere, Rolf Schnellecke (CDU), aki többek között „a VW szolgálatában álló legnagyobb szállítmányozási vállalkozó” – írja a Süddeutsche Zeitung. Schnellecke éppen ott rendelkezik külföldön „szállítmányozási társaságokkal, ahol a VW-nek üzemei vannak“.
A felügyelőbizottságot 1993 és 2002 között vezető elnökségi tag, az osztrák születésű Ferdinand Piëch rokonsága is remekül keresett a VW-nél. Piëch családtagjai kezében található az osztrák Porsche Holding 60 százaléka, mely a konszern autóit árusítja az alpesi köztársaságban. A Süddeutsche Zeitung információi szerint Piëch vállalkozásai „vastagon érintettek” a kelet-európai üzletekben is.
Milliós végkielégítés Hartznak?
Schustert június közepén tartóztatták le. Volkert kúnius 30-án „dobta be a törölközőt”, ettől a naptól került Volkert barátja, Peter Hartz a botrány sodrásába. Az SPD-tag Hartz kezdetben kategorikusan visszautasította, hogy lemondjon tisztségéről. Ebben számíthatott Ferdinand Piëchre is – írja a FAZ. A VW elnökségi tagjának támogatási nyilatkozata kifejezetten felbőszítette a cég elnökségében szintén képviselt alsó-szászországi miniszterelnököt, a kereszténydemokrata Christian Wulffot, aki szerint mindazoknak, akik előre felmentést adnak az érintetteknek, számolniuk kell azzal: ha tévednek, maguknak is le kell vonniuk a szükséges következtetéseket.
A Bild am Sonntag szerint bár Wulff szeretné, ha Hartz szerződését azonnal felmondanák, az IG-Metall szakszervezet vezetője, Jürgen Peters elvárja, hogy Hartzot, aki csúcsmenedzserként is a vasas szakszervezet tagja, egyelőre szabadságolják, és legalább 2005. szeptember 30-ig posztján maradjon. A lap által megkérdezett szakértő szerint Hartz milliós végkielégítéssel számolhat lemondását követően – az elnökség tagjai ilyen esetekben általában megkapják a szerződésük lejártáig járó teljes fizetésüket. Ami a 2007 közepéig tartó szerződés esetében annyit, jelentene – tekintettel Hartz évi 1,5 millió euróra becsült éves jövedelmére – hogy lelépéséért legalább 3 millió euróra számíthat.
Mások szerint a fenti becslés csak a minimumot jelentheti, hiszen amennyiben Hartznak le kell mondania a saját titkárnőről, a szolgálati villáról és a gépkocsi használatról, akkor eme kedvezmények elvesztéséért is számíthat kárpótlásra. Valamint a 63 esztendős szakszervezeti vezető szerződésének végéig járó nyugdíjjárulékát is továbbfizetik, vagy ennek megváltására is igényt tarthat.
Nem ez az első eset...
A Volkswagen nem először került korrupciós botrány kellős közepébe – emlékeztet a FAZ. 1993-ban a General Motors leányvállalatától, az Opeltől átcsábított VW csúcsmenedzsert, Jose Ignacio Lopezt egykori munkahelye ipari kémkedéssel vádolta meg. 1997-ben a német-svéd gépipari konszern, az ABB tett büntető feljelentést amiatt, hogy egy festőüzem építésekor a VW munkatársai állítólag kenőpénzeket kasszíroztak. 2004 decemberében, hat, az SPD frakcióhoz tartozó Bundestag- és tartományi gyűlési képviselőről – akik egykor a VW-nél álltak munkaviszonyban – derült ki: komoly fizetést kapnak még mindig a cégtől. Egy tartományi képviselő 343.519 eurónyi, másikuk 422.954 eurós illegális jövedelemre tett szert az elmúlt években. (Az alsó-szászországi törvények tiltják, hogy ellenszolgáltatás nélkül fizetést vegyen fel egy képviselő.)
Már ez a botrány is jelezte, milyen közel áll egymáshoz a politika és a gazdaság. Most vezető funkcionáriusok attól tartanak, hogy a közelgő választási kampányban majd – felhasználva a Volskwagen botrányt – támadást indul a szakszervezeti egyetértési jog ellen. Ezt megelőzendő a vasas szakszervezet, az IG Metall, valamint a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetése mát megelőző támadásba kezdett. Számos interjúban sorolják a német modell eredményeit – kevés sztrájk, megbízható termelés –, és egyúttal felemelik szavukat az ellen, hogy egyes kiragadott példák alapján az egész modellt elítéljék.
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó