A balesetet annak idején nem egészen egy hónap alatt kivizsgálták, és megállapították, hogy a balesetet a porlasztó eljegesedése okozta. Hat hónappal a tragikus balesetet megelőzően a szolnoki alakulat pilótái jelezték, hogy a JAK–52-es gépek kabinjában rendszeresen megnő a szén-monoxid-szint, vélhetőleg a rossz motorszigetelés miatt. Az alakulat parancsnoka a pilóták jelentései alapján intézkedett, hogy a honvédség egészségvédelmi intézete vizsgálatot folytasson az ügyben. Az első méréseket az intézet 2003 áprilisában kezdte meg. A mérések megerősítették a gyanút: volt olyan gép amelyben a normál érték tizenkétszeresét mérték, de a csúcsérték ötszöröse sem volt ritka.
Nyolc nappal a tragikus baleset előtt olyan hivatalos szakértői vélemény született, amely rögzítette, hogy a pilótafülkében a szén-monoxid koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértéket. Ezt követően a méréseket elméletben valamennyi, még üzemképes JAK–52-es gépre kiterjesztették, ám a szolnoki alakulat a repüléseket tovább folytatta. Így fordulhatott elő, hogy 2003. november 13-án a 08-as oldalszámú JAK–52-es gyakorlógép Tiszagyenda térségében lezuhant, s a gépen tartózkodó két első osztályú pilóta életét vesztette. A szén-monoxid-szivárgás és a baleset között sem akkor, sem most nem kerestek összefüggést, a baleset okaként azt tüntették fel, hogy pilóták elfelejtették a porlasztófűtést bekapcsolni ezért a motor leállt.
2004 áprilisától az előző évben megkezdett méréseket tovább folytatták, és három hónapon keresztül az összes, még megmaradt, üzemképes gép pilótafülkéjében megmérték a gázkoncentrációt. Volt olyan JAK–52-es, amelynél a teljes repülési idő 90 százalékában a megengedettnél magasabb szén-monoxid-szintet regisztráltak. A HavariaPressnek nyilatkozó orvosok szerint a szervezetbe jutó szén-monoxid csökkenti a vér oxigéntartalmát, lessítja az agyműködést, tompítja a reflexeket. Így fordulhatot elő, hogy a pilótáknak csökkent a koncentrálóképessége, és ez vezethetett a tragédiához.
A Honvédelmi Minisztériumban elismerték: a baleset kivizsgálását végző hatóság vezetője az a főtiszt volt, aki a gázszivárgások észlelése idején az alakulat parancsnoka volt, de szerintük ez nem változtat a dolgokon.
Az élelmiszerellátás biztonsága nemzetbiztonsági kérdéssé vált
