Kampány az uniós „sikerek” jegyében

Milliárdos kommunikációs kampánnyal népszerűsíti a kormány a nyertes uniós pályázatokat. A propaganda-hadjárat éppen az országgyűlési választások előtt, jövő év elején indul. Figyelemre méltó, hogy a sikerpropaganda arra az AVOP-pályázatra is vonatkozik, amelyet most függesztettek fel indoklás nélkül.

Éppen a jövő évi országgyűlési választások előtt indul be az a nagyszabású, nettó 1,43 milliárd forint keretösszegű kormányzati propagandakampány, amely a nyertes uniós pályázatokat népszerűsíti majd a tévében, a rádióban, az újságokban és az interneten. A kommunikációs kampányra vonatkozó pályázati kiírás szerint a reklám célja, hogy tájékoztatást adjon az uniós támogatások magyarországi sikereiről. A propaganda részeként 760 millió forintot fordítanak a kiírók médiafelület vásárlására és reklámtervezésre, a kampány rendezvényeinek szervezési feladataira pedig 320 milliót költenek.

A „kampány üzeneteinek stratégiai szintű megtervezésének”, valamint a reklámanyagok és -filmek gyártásának keretösszege 112 millió forint, míg a sikerekről beszámoló műsoroknak az írott, elektronikus és internetes médiumokban való megjelenítésére 240 millió forintot szánnak. A kampány annak az Agrár- és vidékfejlesztési operatív programnak a sikereiről is beszámol, amelyet éppen ezen a héten függesztettek fel indoklás nélkül.
A reklámügynökségekkel szerződést kötő Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) sajtóosztálya lapunk érdeklődésére elismerte: a kétfordulós közbeszerzési pályázat nyertesével várhatóan november közepén kötnek szerződést, így a népszerűsítő kampány jövő év elején kezdődik el az egyes médiumokban. Az NFH a részben uniós pénzből finanszírozott propagandát azzal indokolta, hogy az Európai Unió elvárja hazánktól a nyertes pályázatok megfelelő kommunikálását a lakosság felé.

Míg a propaganda előkészítése halad, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy rendre késésben vannak az uniós támogatások kifizetései. Maróczi Imre, a szövetség elnöke a Napi Gazdaságban úgy nyilatkozott: nem tesz jót az uniós pénzekbe és a pályázati rendszerbe vetett hitnek, hogy késnek a kiutalások. Maróczi szerint a bizonytalanság egyaránt megviseli a pályázó cégeket s a pályázatírókat, akiknek nincs információjuk arról, hogy mi is történik, s mikor mire lehet számítani.