Az üggyel kapcsolatban a kormányszóvivő úgy vélte: nem az a kérdés, hogy egy papír helyesen lett kitöltve, hanem hogy a kormányfő betartotta-e még sportminiszteri kinevezésekor tett ígéretét. Batiz ezt rögtön meg is válaszolta, szerinte igen. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc nem fogja magának visszafizetni a felvett összeget. Az ügyről szólva a kormányfő a közszolgálati televízió egyik vasárnap esti műsorában kijelentette, hogy 2003-ban vagyonkezelési szerződést kötött a társaság vezérigazgatójával, Jagiellowitznéval arra, hogy helyette gyakorolja az utasítási jogot a társaságban. Ennek alapján állított ki számára 2003-ban egy meghatalmazást.
A társasági törvény szerint ugyanakkor a tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatja a vezérigazgató a részvényes nevében, azaz a társaságban a tulajdonosi jogok gyakorlására vagyonkezelési szerződés jogszerűen nem köthető a vezérigazgatóval. Ha Gyurcsány Ferenc ennek ellenére kötött ilyet, akkor az törvénybe ütköző. A jogszabályból következik, hogy a miniszterelnök törvénysértése nem egyszerű formai, hanem tartalmi hiba, hiszen a jogellenesen megbízott vezérigazgató nem hozhatott jogszerű határozatokat.
A Fidesz választ vár arra, visszafizeti-e Gyurcsány Ferenc azt a 75 millió forintos osztalékot, amelyről a tulajdonában lévő Altus Rt. meghatalmazott vezérigazgatója döntött – mondta Szijjártó Péter, az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását feltáró parlamenti vizsgálóbizottság fideszes elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A cégbíróság – hívta fel a figyelmet Szijjártó – kimondta, hogy ez a meghatalmazás a társasági törvénybe ütközik. A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy ezen időszakban több fontos döntés is született az Altus Rt.-nél, amelynek meghozatalára a jogellenesen meghatalmazott vezérigazgató nem lett volna jogosult. Az egyik ilyen határozat: jogellenes tulajdonosi döntéssel olvasztották be a Gyurcsány és korábban Dobrev Klára tulajdonában lévő, 45 milliós törzstőkéjű Fittelina Kft.-t az Altus Rt.-be. A másik lényeges döntés: törvénytelen határozattal fogadták el az Altus eredménykimutatását és mérlegét, azaz Gyurcsány sportminiszterként törvénytelen döntéssel jutott 75 millió forint osztalékhoz. A szóban forgó időszakban az Altus Rt. a kancellária egyik cégétől havi egymillió forintos bevételt kapott bérleti díj címén. Szijjártó hangsúlyozta, az eset így közügynek tekintendő, hiszen a 75 milliós osztalék létrejöttéhez ilyenformán közpénz is hozzájárult. A vizsgálóbizottsági elnök választ vár arra, miért nem kezdeményeztek törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság illetékesei, miután észlelték a jogellenes állapotot, illetve indult-e eljárás a cégbíróság azon munkatársai, bírái ellen, akik ezen döntésnél jelen voltak. Kérdés az is – folytatta –, hogy az Altus Rt. felügyelőbizottsága mit tett az ügyben, hiszen ilyen esetben polgári bíróság előtt pert kellett volna indítania a jogsértő határozatok felülvizsgálatára. Emellett kérnie kellett volna, hogy a bíróság a jogsértő határozatok végrehajtását függessze fel, így elkerülhető lett volna a 75 millió forint jogellenes alapon történő kifizetése. Az Altus felügyelőbizottsága azonban nemcsak nem indított bírósági eljárást a jogellenes tulajdonosi döntés miatt, hanem egyáltalán nem tett semmit a folyamatos törvénysértések megakadályozására. Így nem jelezte például a törvénysértő vezérigazgatónak a társaság jogszabályba ütköző működését. Szijjártó Péter közölte, nem zárható ki, hogy a vizsgálóbizottságban foglalkoznak majd ezekkel a kérdésekkel.
– Elgondolkodtató az a tény – mondta lapunknak a fideszes képviselő –, hogy a magyar gazdákat jogszabály alapján kötelezik a jogosulatlanul felvett uniós pénzek visszafizetésére, bár ők maguk semmilyen törvénytelenséget nem követtek el. Ugyanakkor, ha egy cégben egyértelműen megállapítható, hogy törvénysértő döntéssel vesz fel a tulajdonos 75 millió forint osztalékot, ennek ellenére a felügyelőbizottság mulasztása miatt a jog erejével már nem lehet őt annak visszafizetésére kötelezni. A kérdés már csak az, a miniszterelnök rendelkezik-e erkölcsi késztetéssel, hogy mégiscsak visszafizesse az Altus Rt.-nek a jogellenes döntés alapján felvett 75 milliót.
Gyurcsány vállalásai. A miniszterelnök a közszolgálati televízióban hangsúlyozta, soha nem mondta azt, hogy ha politikus lesz, akkor vállalatainak semmilyen kapcsolata nem lesz az állammal. Azt mondta, hogy „ellenőrizhető és nyilvános lesz ez a kapcsolat, a normális kereskedelmi viszonyokon belül marad és csak nyilvános pályázatokon vesznek részt”. Sportminiszteri kinevezése után, 2003 májusában tartott sajtótájékoztatót Gyurcsány Ferenc gazdasági érdekeltségeiről. Az MSZP-s politikus akkor bejelentette, hogy az Altus Befektetési Rt. tulajdonosi jogait Jagiellowicz Györgynére ruházza át, magának pedig „utasítási és lobbizási tilalmat” állít fel. Gyurcsány akkor leszögezte, hogy az Altus csoporthoz tartozó cégeket úgy korlátozzák, hogy az államháztartással való üzleteket csak nyilvános pályázatokon szerezhetik meg. A jelenlegi miniszterelnök két évvel ezelőtt megjegyezte azt is, hogy miniszteri kinevezésének a célja nem üzleti befolyásának kiterjesztése. (MN)
Az Altus felügyelőbizottsága
A társasági törvény szerint részvénytársaságnál a törvényes működés őre a felügyelőbizottság. Ez a testület ellenőrzi, hogy a cég a jogszabályoknak megfelelően működik, a vezető tisztségviselők betartják-e a törvényi előírásokat. Az Altus Rt. felügyelőbizottságának tagjai 2003 májusa és 2004 májusa között Deák Ágnes, Horváth József és Antalóczi Zoltán voltak.
Antalóczi Gyurcsány régi üzlettársa. Több cégében vezető tisztséget töltött be. Igazgatósági tagja annak az irodatechnikával foglalkozó Trendex Rt.-nek is, amelyik szédületes mennyiségű állami megrendelést kapott az utóbbi időszakban.
Deák Ágnes annak a Deák Andreának a lánya, aki a Népszabadság Rt. felügyelőbizottságának elnöke.
Ennek az összetételű felügyelőbizottságnak kellett volna feltárnia a törvénytelenségeket, és a jogszerűség helyreállítása érdekében pert indítani az Altus Rt. ellen.
origo.hu
Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!
