Sokkal kevesebb pont jár majd a nyelvvizsgákért

Az Oktatási Minisztérium az idei érettségi-felvételi tapasztalatai alapján kormányrendeletben alakítja át a pontszámítást, köztük a nyelvvizsgákért adható pontok, a minimálisan szükséges pontok számát, valamint a tételek nyomtatásának, szállításának és titkosításának rendszerét.

Máshogy titkosítják a tételeket

Egy következő tétellopási bűncselekményt úgy próbál megelőzni a tárca, hogy minimálisra csökkenti azt az időt, amíg a kinyomtatott tételek az érettségizők kezébe kerülnek. Elvetették azt a tervet, hogy digitálisan küldjék át a tételeket az iskolákba, és az intézmények nyomtassák ki azokat, ugyanis 20-30 oldalas feladatsorokról van szó, és ehhez az iskolákban egyelőre nem adottak a technikai lehetőségek – fogalmazott a miniszter. Ehelyett a tételeket digitális úton továbbítják a nyomdákba, ahonnan a nagy tantárgyak tételei a 250 körzetközi jegyzői hivatalba kerülnek, ott őrzik majd őket fél vagy maximum egy napig. Innen veszik át az iskolák a feladatlapokat. Nem kell az iskolaigazgatóknak messzire menniük – ígéri a tárca. A kevesek által választott tárgyak feladatsorait az OKÉV raktárában őrzik majd.

Magyar Bálint úgy vélte, félmillió példányban nem lehet szolgálati titokként kezelni a tételeket, és nem lehetséges az sem, hogy a feladatlapok minden oldalára rányomtassák a szolgálati titok feliratot. Az biztos, hogy a tételek addig szolgálati titoknak számítanak majd, amíg a nyomdába nem kerülnek. De a nyomtatás és a jegyzői hivatalokba való szállítás után a jegyzők védik majd az anyagot – mondta Szüdi János közigazgatási államtitkár.

Jobban szórnak majd a felvételi pontok

Több ombudsmannal és az igazságügyi tárcával egyeztetve átalakítják a pontszámítási rendszert is. Szeretnék megakadályozni, hogy kombinálni lehessen a korábban és az adott felvételi időszakban elért eredményeket. Lehet új vizsgát tenni, de választani kell, hogy az új vagy a régi eredményt számítsák be – mondta Magyar Bálint.

Módosul a közép- és emelt szintű érettségi vizsga százalékban számolt eredményeinek ponttá való átszámítása is. Míg idén 90-100 százalékos érettségi eredmény tantárgyanként 30 pontot ért, addig jövőre ehhez legalább 94 százalékot kell elérni. Ezentúl minden szakcsoportban legalább két érettségi tárgy eredményét be kell számítani, nem lesz lehetőség arra, hogy valaki egy tárgy pontjait duplázza. A tárcának az átalakítással az a célja, hogy „jobban szórjanak a pontok„.

Valószínűleg nem juthat majd be semmilyen felsőoktatási intézménybe az, aki kettesre érettségizett, a tárca ugyanis a minimális pontszámot 72-ről 78-ra akarja emelni. A költségtéritéses képzésekre is érvényes lesz ez a szabály azért, hogy „a pénz ne pótolhassa a tudást”. Ugyanakkor sokkal kevesebb pont jár majd a nyelvvizsgákért. Eddig két felsőfokú nyelvvizsgáért plusz húsz pont járt, jövőre azonban már senki nem szerezhet tíznél többet a tervek szerint. A maximálisan elérhető 144 pont megmarad.

Magyar Bálint leszögezte: nem teszik kötelezővé az emelt szintű érettségit azoknak, akik felvételiznek valahová, és a korábban érettségizetteknek sem kell megismételniük vizsgáikat. Az egyetemeknek továbbra is joguk lesz megválasztani, hogy mely szakokon kérnek emelt szintű érettségi vizsgát. Magyar azt várja, hogy az idei felvételi pontokból és tapasztalatokból okulva jövőre már többen tesznek emelt szintű érettségit az idei harmincezernél.

Forrás: Origo