Szilvási István: Melyek rosszkedvünk okai? A hiánygazdálkodás, amelyet a szűkös finanszírozás kényszerít az egészségügyi szolgáltatókra (kórházak, rendelők), egyre gyakrabban súlyos szakmai-etikai konfliktust okoz az orvosoknak. Tevékenységüket legjobb orvosi meggyőződésük ellenére folyamatosan a gazdasági megszorítások kényszere határozza meg. A diagnosztikában, a gyógyszerelésben, a kórházi ápolási napok számában stb. Az orvos arra kényszerül, hogy elsődlegesen a finanszírozási viszonyokat vegye figyelembe – akár a betegek érdekei ellenében is. Olyan vizsgálatokat végezzen el, amelyek „nyereségesek” (ezek általában valamilyen egészségügyi for-profit szolgáltatóvállalkozások profitját is tartalmazó, úgynevezett mazsolák). És ne végezzen veszteséges vizsgálatokat, kezeléseket. Megfelelő-kielégítő finanszírozás és megfelelő-hatékony ellenőrzés hiányában a beteg megfelelő kezelése kizárólag az orvosok lelkiismeretén múlik. Gyakorta az intézmény gazdasági érdekei ellenére.
(Magyar Nemzet, 2005. augusztus 10.)

Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő