Verheugen: Nem lesz európai szuperállam

Günter Verheugen brüsszeli biztos a Die Weltnek adott interjújában állítja, soha sem volt célja egy összeurópai állam létrehozása. Szerinte az EU-nak csak ott kell magát aktivizálnia, ahol az államok már nem tudják képviselni a polgárok érdekeit. Ilyen például a növekedés, a foglalkoztatás vagy a terrorizmus ügye.

A Dei Welt (welt.de) konzervatív napilapnak „Egy európai szuperállam nem fog megalakulni” címmel adott interjút Günter Verheugen brüsszeli biztos.

A biztos azt az uniót tartja ideálisnak, amely csak azon feladatok elvégzésére korlátozza tevékenységét, ahol valóban nélkülözhetetlen. Az EU-nak csak ott kell magát aktivizálnia, ahol a nemzetállamok már nincsenek abban a helyzetben, hogy képviseljék a polgárok érdekeit. Ez aztán egyes esetekben akár több uniós kompetenciát is jelenthet.

Verheugen szerint az egyik ilyen vitán felül álló terület az európai gazdasági és pénzügyi unió. Növelnünk kell a gazdasági növekedésért és a foglalkoztatásért viselt közös felelősséget. Nagyobb európai együttműködésre van szükségünk a belbiztonság területén, azaz a terrorelhárításban és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben, de a kül- és biztonságpolitikában is, hogy a világban egyenrangú partnerként lépjünk fel.

A biztos állítása szerint számára soha sem volt cél egy összeurópai állam létrehozása, s nem ismer olyan felelős politikust, aki egy ilyen államalakulat eszméjét képviselné. Már magát azt a gondolatot is történelmietlennek tartom – folytatta Verheugen –, mely az emberek nemzeti gyökereit kívánná elvenni. Ez identitásunk része, mit senki sem tud levetkőzni és senkinek sem kell levetnie. Európa most is nemzetállamok szövetsége és hosszú időn keresztül az is marad. Ezen államok szuverenitásukat ott gyakorolják közösen, ahol ebből világosan hasznot remélnek.

A biztos szerint a most érvényben lévő EU-megállapodások valóban az európai népek egyre szorosabb uniójáról beszélnek, anélkül, hogy pontosan megmondanák, milyen szoros együttműködés kívánatos. Az egyik aktuális kérdés, hogy az uniót a továbbiakban ugyanúgy kell elmélyíteni, mint eddig, vagy fel kell nyitni a rendszert és így biztosítani egyes államok még szorosabb együttműködését. Egyes területeken ez már megtörtént, Schengen esetében éppen úgy, mint a valutaunió kapcsán. Ezt a módszert más területekre is ki lehetne terjeszteni, ami ugyan egy intézményi rémálom, s a gyakorlatban aligha lenne kivitelezhető. Mégis úgy vélem: ha kiderülne, hogy az Európa jövőjét illető elképzelések túlzottan különbözőek, akkor erőteljesebben kell igénybe venni a szorosabb együttműködés eszközét – mondta.