Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb német bulvárlap A törökök döntik el a választásokat? címmel teszi fel a szeptember 18-i voksolással kapcsolatos egyik meghatározó kérdést. Gerhard Schröder kedden meglátogatta Németország legnagyobb török nyelvű lapjának a Hürriyetnek a Franfurt melletti Walldorfban székelő szerkesztőségét. „Herr Bundeskanzler, a török származású németek a szívükbe zárták önt“ – köszöntötte a kiadó, Aydin Dogan a kormányfőt.
Schröder látogatásának hivatalos indoka a lap 40. születésnapja volt, ez persze kiváló alkalom volt arra, hogy a kancellár a németországi törökök körében kampányoljon. Az Ankara számára megígért EU tagsággal Schröder gyorsan világossá tette a Hürriyet munkatársainak, hogy a németországi törökök számára az SPD az igazi szövetséges. Anélkül, hogy a CDU-t és CSU-t néven nevezte volna a kancellár, felháborodottan utasította vissza, hogy választási kampánycélokra használják fel a „kulturális harcot“.
Mindenki tudja itt: hogy az uniópártok kancellárjelöltje, Angela Merkel határozottan ellenzi Törökország uniós tagságát, és mindössze a „privilegizált partnerséget“ kíván Ankarának felajánlani. A németországi törökök a közvéleménykutatások szerint 77 százalékban az SPD-t, 9,3 százalékban a zöldeket és csak 4,8 százalékban a CDU-t és 1,2 százalékban az FDP-t támogatják. Ezeket az adatokat a Hürrriyet jelentette, pontosan a kancellár látogatására időzítve.
Már a 2002-es választásokon is – ahol Schröder összesen 6000 vokssal nyert – a németországi törökök 77 százaléka a vörös-zöld koalícióra voksolt, míg a CDU/CSU és az FDP a voksok 17 százalékát kapta. Akkor még csak 470 000 törökországi német rendelkezett választójoggal. Idén azonban még többen lesznek, részben az állampolgárság megadása, részben amiatt, hogy sokan időközben elérték a 18. életévüket. Az időközben 840 000 állampolgárságot kapott törökből már kb. 600 000 rendelkezik választójoggal – állítja az SPD közeliként ismert esseni Törökország Tanulmányok Központja.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Török EU-tagság: Helmut Schmidt dicséri Merkel álláspontját című cikkében az egykori SPD kancellár álláspontját ismerteti. Röviddel a választások előtt Helmut Schmidt Törökország kérdésében még egyszer ellentmondott pártja hivatalos álláspontjának. Az egyik legtekintélyesebb szociáldemokrata politikus óvta az EU-t Ankara felvételétől és egyúttal e kérdésben támogatásáról biztosította Angela Merkel kancellárjelölt álláspontját.
Schmidt véleménye szerint semmilyen letelepedési, munkavállalási szabadságot sem szabad biztosítani a „lakosságfelesleggel” rendelkező Törökországnak. E kérdésben teljesen egyetért Angela Merkellel. A törökök teljesen idegen kultúrkörhöz tartoznak – nyilatkozta a volt kancellár. Schmidt úgy látja nagy sebességgel zajlik az ország újraiszlamizálása. Újra tévedésnek nevezte, hogy néhány német politikus abból indul ki, Törökország demokratizálása más iszlám országok számára példaképként szolgálna. Főként az arabok nem hajlandóak a törököket példaképként elfogadni. Végül Schmidt úgy vélte semmi sem kötelezi az EU-t ebben a helyzetben – alkotmányviták, el nem fogadott költségvetés – a felvételi tárgyalásokra.
Handelsblatt (handelsblatt.com)
A német gazdasági napilap Az előrehozott választások után előrehozott választások fenyegetnek címmel a CDU főhadiszálláson folyó legújabb taktikai megbeszélésekről számol be. Ez a forgatókönyv arra az esetre vonatkozik, amennyiben a CDU/CSU és az FDP nem kapja meg a Bundestag mandátumok abszolút többségét, de a CDU/CSU a legerősebb frakció lesz a Bundestagban. Angela Merkelnek ebben az esetben meg kell várnia a kormányfőválasztás harmadik fordulóját, amikor a kancellári pozícióhoz elegendő a képviselők relatív többsége. Ebben az esetben a köztársasági elnök hét napon belül kinevezheti a megválasztott jelöltet vagy feloszlathatja a Bundestagot. Amennyiben Merkelt megválasztották, akkor valóban szabaddá teheti a világos parlamenti viszonyokhoz vezető utat – idéz a Leipziger Volkszeitung egy név szerint meg nem nevezett CDU frakcióvezető-helyettest. (Belőlük összesen tíz van.) Egy, az SPD-vel alakítandó nagykoalíció lehetőségét Merkel többször is elutasította. CDU-ból senki sem kívánt állást foglalni a hír kapcsán.
Az SPD ezeket a terveket nem tudja keresztülhúzni, hiszen a szociáldemokraták többször is kijelentették, országos szinten nem kívánnak együttműködni a Baloldali Párttal. A közvélemény-kutatások alapján a két tábor között CDU/CSU és az FDP egyrészt, valamint az SPD, zöldek és a Baloldali Párt parlamenti patt várható.
Más oldalról is könnyen elképzelhető a választások megismétlése: miután az alkotmánybíróság tegnap visszautasította beadványát, a párton kívüli jelölt, Elvira Ibraimkulova a Berliner Zeitungban bejelentette, a Bundestag választások eredményét meg akarja támadni a taláros testületnél. A karlsruhei bírák szerdán elutasították a Kirgíziából származó Ibraimkulova beadványát, amiben a szavazatoknak a választás napján történő nyilvánosságra hozatala ellen tiltakozott, és a voksolás utáni kereset lehetőségét helyezték kilátásba. Ibraimkulova a drezdai pótválasztások miatt követelte, hogy halasszák el az országos eredmény nyilvánosságra hozatalát, mert az befolyásolhatja az október 2-i voksolást. A választói egyenlőség elvét látta megsértve, mivel szerinte a 219 000 drezdai polgár taktikai megfontolások alapján adhatja le voksát. A pótválasztásra azért van szükség, mert az egyik képviselőjelölt elhunyt, s helyette újat kellet jelölni.
A szeptember 18-i választás egyfordulós, lehet listára és egyéni képviselőjelöltre szavazni.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
