Az idei év második Európa-politikai népszavazásán igen mondtak a helvétek. A schengen/dublini szerződést követően a lakosság elfogadta a munkavállalás és letelepedés szabadságának a tíz új EU-tagra történő kiterjesztését előirányzó törvényjavaslatot. Az eredmény a közvélemény kutatásokkal ellentétben viszonylag egyértelmű volt.
Közel 4,7 millió svájcinak volt lehetősége arra, hogy kinyilvánítsa a véleményét ebben a kérdésben. A svájci polgárok 56 százaléka, 1.457.807 polgár voksolt igennel, és 1.146.784 utasította el a javaslatot. A részvételi arány elérte az 53,8 százalékot, ami viszonylag magasnak mondható. A kantonok kevesebb, mind harmada (Obwalden, Nidwalden, Uri, Schwyz, Glarus, Tessin valamint Appenzell Innerrhoden) utasította el a javaslatot. Jellemzően a vidéki svájciak szavaztak nemmel.
A Schwyz kantonbeli regionális lap Népszavazás az uniós szabadságok kiterjesztéséről címmel tudósított a mai svájci voksolás előzményeiről. Mint írta: ma döntenek a helvétek arról, hogy Svájc kiterjessze-e az új uniós tagállamokra az EU-szabadságokat, valamint arról, hogy elegendőnek tartja-e a lakosság a bér és szociális dömping megelőzésére hozott kormányzati lépéseket. A közvélemény-kutatók szoros kimenetelű népszavazást jövendöltek.
Az uniós szabadságokra vonatkozó, az EU 15 régi tagjával megkötött, kétoldalú egyezményekre a svájciak 2000-ben bólintottak rá, s a megállapodások 2002 közepén létek hatályba. Most ezen megállapodásokat terjesztenék ki a tíz új tagállamra.
A munkaerőpiacok kölcsönös megnyitása több lépésben és ellenőrzötten történik. 2009-ben ismét lehetséges az addigi tapasztalatok alapján egy referendum megtartása, és 2014-ig érvényben lesz egy védzáradék: amennyiben a bevándorlás túlzottan magas, akkor a svájci állam ismételten korlátozhatja a tartózkodási engedélyek kiadását.
Annak biztosítása érdekében, hogy a svájci bért és munkafeltételeket betartsák, 2004 közepétől az uniós szabadságok kiterjesztésével párhuzamosan számos jogszabályt fogadott el a berni kormány. Megerősítették a bérdömping elleni ellenőrzéseket, minimálbért is tartalmazó munkaszerződéseket könnyebb megkötni és adott területekre kiterjeszteni.
A törvénytervezet ellen a Svájci Demokraták (SD) vezetésével három jobboldali csoportosulás küzdött. Ők attól kívánják megóvni az alpesi államot, hogy a korlátlan bevándorlás által olcsó keleti munkaerő árasztja el az országot, így leszorítják a béreket, növekedni fog a fekete munka és a kelet-európaiak elviselhetetlen terhet jelentenek majd a szociális ellátórendszerek számára. Egy szélsőbaloldali, a törvénytervezet ellen kampányoló bizottság is veszélyeztetve látja a helvét munkaerőpiacot.
Munkaadói szövetségek, szakszervezetek és a kantonok támogatták az uniós szabadságok kiterjesztését. A berni parlamentben képviselt pártok közül csak a Svájci Néppárt (SVP) megosztott a kérdésben. A szabályozás támogatói azzal érveltek, hogy a svájci gazdaság a kelet-európai piacok növekedéséből profitálni fog.
A nemek győzelme az úgynevezett „Guillotine záradék” miatt a már korábban az új tagokkal megkötött kétoldalú szerződések érvényességét is veszélyeztette volna.
Forrás: Bote der Urschweiz (bote.ch), Neue Zürcher Zeitung, Info Rádió)
origo.hu
Súlyos baleset történt Bicskénél, óriási a dugó
