Bodansky György: Bozóki András, aki kedélyes, derűs, nyugodt és úgyszintén befutott értelmiségi mackóként vágott bele a pályaváltásba, mára olyan szögletes mozgású, lelassult, túlsúlyos – mondhatni politikai tehertétellé vált – medvének látszik a szememben, aki bárhová lép, ott többé fű nem terem. Nyilvánvaló, hogy szereplése a nagypolitika színpadán pusztán csak véletlen és átmeneti, s ha miniszterelnöke most nem is fúj visszavonulót neki, az elsősorban a választások vészes közeledtével magyarázható.
(...)
Persze igazságtalanság lenne úgy beállítani a dolgokat, mintha a kultúra az elmúlt tizenöt év bármelyik pillanatában sikerágazat lett volna. Mégis érdemes lesz összevetnünk csak az elmúlóban lévő kormányzati ciklus három ágensét ezen a területen. Ha egy-egy szóval kellene jellemeznem Görgey Gábor, Hiller István és Bozóki András tevékenységét, akkor a szégyen, a lendület és a szerencsétlenség jut az eszembe. Azaz hármójuk közül is – magától értetődő módón – a politikus kerül ki győztesen. Hiszen miniszternek lenni – politikai pálya.
(Népszabadság, 2005. november 25.)
origo.hu
Az egész internet Kulja András (le)szereplésén nevet - képek
