A Felcsúton megvásárolt földbirtokokat illetően kérdezte először Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja Orbán Viktor volt miniszterelnököt az Orbán család gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságban – tudósított a Klubrádió. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy Bognár Sándor 539300 négyzetméternyi Felcsút határában lévő termőföldet vásárolt, Orbán Viktor közölte: felcsúti magánszemélyek ingatlanügyleteiről nem tud, csak olyan állításokat tud kommentálni, amihez köze van.
– Azután tíz hónappal, hogy Bognár megvásárolta a már említett termőföldet, a részleges tulajdonában álló cég kedvezményesen hozzájutott a Herceghalmi Kísérleti Gazdasági Részvénytársasághoz is – mondta Szabó Zoltán. Hozzátette: ez annak a 12 állami gazdaságnak a privatizációja keretében történt, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank bonyolított le kormányhatározatok alapján. A volt miniszterelnök közölte: az előző három órán át tartó meghallgatáson fűzött ehhez kommentárt, ahhoz képest nem tud több mondani.
– 12 nappal azután, hogy Bognár Sándor kedvezményesen megvásárolta a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot, az említett földeket hat millió forintért továbbadta az Ön feleségének, Lévai Anikónak – mondta Szabó Zoltán Orbán Viktorhoz fordulva. Az MSZP-s politikus a Fejér Megyei Illetékhivatal kimutatására hivatkozva közölte: a vétel piaci átlagár alatt történt. Orbán Viktor válaszában elmondta: a Felcsút határában lévő földek megvásárlása reális áron történt. Felhívta a figyelmet arra, hogy másak az árak Székesfehérváron és Felcsúton.
Szabó szerint mikor Orbán Viktor korábban azt közölte, hogy a földet nem ugyanannyiért adták el, nem a teljes igazat mondta, mert a Magyar Nemzeti Bank akkori alapkamata értelmében Bognár Sándor a befektetett tőkének még a kamatait sem realizálta az 500 ezer forintos áremelkedéssel. Orbán Viktor utalt arra, a két dolog nincs összefüggésben egymással. Amikor az ember földet vásárol, nem számolgat alapkamatokat – tette hozzá. Közölte: Szabó Zoltán téved, amikor azt állítja, hogy áron alul vásárolták a földet, vagy áron felül adták a földet.
Herényi Károly MDF-es képviselő közbevetőleg azt a javaslatot tette, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami ennek a bizottságnak a feladatköre. Hozzátette: egyetlen olyan típusú kérdést nem fedezett fel, amely állami forrásokból való meggazdagodással kapcsolatban tettek fel.
Szabó Zoltán elmondta, a földadásvétel után másfél hónappal az Országgyűlés 2,2 milliárd címzett támogatásról döntött Felcsút és környékének vízrendezésére. Az MSZP-s politikus luxusberuházásnak ítélte azt. Orbán közölte, erre a kérdésre az előző meghallgatáson válaszolt, akkor a válaszát a jegyzőkönyv rögzítette. Hozzátette: nem történt luxusberuházás, mint mondta: „a luxushoz az önök pártja ért”. Közölte: a település nem tartotta indokolatlannak a beruházást.
– A beruházás során eredetileg 205 millió forintnál valamivel több forintot kívántak kapubejárókra fordítani, amelyek áthidalják a vízlevezető árkokat. A valóságban több mint egy milliárdot költöttek ezekre – közölte Szabó Zoltán. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, hogy Felcsúton feleségével egy hétvégi parasztházat építenek, amely előtt nincs ilyen kapubejáró. Hozzátette: a beruházás összegét Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején fizették ki, így erről őt kellene megkérdezni. Szabó Zoltán megjegyzésére, miszerint a támogatásokat akkor ítélte meg a parlament, amikor Orbán Viktor volt a kormányfő, a volt miniszterelnök elmondta: a saját döntéséért tud felelősséget vállalni, nem a parlament döntéséért.
Orbán Viktor többször felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság feladata az lenne, hogy azt vizsgálja: a családja helyzete javult volna-e állami forrásokból, de nem ez történik.
Orbán Viktor lakáshelyzetét firtatta a bizottság
A felcsúti ügyeket követően a volt miniszterelnök lakáshelyzetét firtatta a bizottság. Szabó Zoltán szerint Orbán Viktor jogosulatlan előnyt szerzett akkor, amikor 1991-ben a Mester utcai önkormányzati bérlakást a Haris közire cserélte, mivel ez utóbbi nagyobb alapterületű, mint amilyet az Orbán család akkori létszáma indokolttá tett volna. Orbán Viktor azt felelte, hogy nem látja be, miért ne lettek volna jogosultak a nagyobb lakásra, hiszen akkor feleségével, lányával és anyósával laktak együtt, ráadásul orvosi igazolást kellett születendő gyermekükről is benyújtaniuk, így a 3,5 szobás lakásra jogosan nyújtottak be igényt. 1991 decemberében kapták meg a kiutaló határozatot, s 1992-ben költöztek be a lakásba, immár a megszületett második gyermekkel együtt. De egyébként nem ő, hanem az illetékes önkormányzat döntött a lakáscserére vonatkozó igényük elfogadásáról, s az önkormányzat döntését nem rajta kellene számon kérni.
Szabó Zoltán szerint mindössze három szobás lakásra lettek volna jogosultak, mert az akkori törvények nem ismerték el a megszületendő gyermeket. A szocialista képviselő úgy tudja, a fővárosi önkormányzatok tájékoztatása szerint, hogy abban az időben nem volt túl gyakori, hogy ilyen nagy alapterületű lakást utaljanak ki egy családnak, mindössze nyolc ilyen történt 1991-92-ben. Szabó azt is kifogásolta, hogy miért újította fel a Haris közi lakást Orbánék beköltözése előtt az önkormányzat nagyjából egymillió forintért.
Orbán Viktor válaszában rámutatott: a kiutalt lakás lakhatatlan volt, ráadásul a felújítás a házban levő többi lakás biztonságát is szolgálta. Egyébként ők maguk újíttatták fel a lakást, és azokat a költségeket térítette meg nekik az önkormányzat, amelyek a lakhatóvá és biztonságossá tételét szolgálták.
Szabó Zoltán következő kérdése arra irányult, hogy vajon miért érte meg az önkormányzatnak 1 millióért felújítani a lakást, amikor hamarosan 563760 Ft-ért már el is adta Orbánéknak. Orbán erre azt válaszolta, hogy abban az időben nem volt sem az önkormányzatnak, sem valamely helyi hivatalnak a tagja, nem tud felelősséget vállalni ezeknek a döntéseiért.
A szocialista képviselő ezek után azt firtatta, hogy az 1994-től bérbe adott lakás bérleti díját vajon feltüntette-e Orbán Viktor a vagyonnyilatkozatában. Szabó szerint a 2001-es nyilatkozatban nem szerepel, de azt nem tudták megállapítani, hogy az 1998-asban benne volt-e, mert ez a része nem nyilvános, így nem férhettek hozzá. Orbán Viktor válaszul közölte: a lakás bérbeadása a felesége nevén szerepelt, ám a jövedelem után neki magának is adóznia kellett, amit a mindenkori jogszabályok szerint meg is tett. Azt nem tudta megmondani, hogy a '98-as vagyonbevallásában szerepelt-e az az összeg.
Herényi: A feltett kérdések nem tartoznak a bizottság feladatkörébe
Herényi Károly ismét megjegyezte, hogy ezek a kérdések végképp nem tartoznak a bizottság eredeti feladatába. Mint mondta, abban az időben lakások ezreit adták el hasonló körülmények között, mert az önkormányzatok szabadulni akartak ezektől a vagyontárgyaktól, amelyekre nem volt elég forrásuk, így rendkívül kedvezményesen megvehették a lakók.
Eörsi Mátyás azt kérte Orbán Viktortól, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a bizottság betekintsen az 1998-as vagyonbevallásába. Orbán megígérte, hogy lehetőség szerint még ma felteszi azt az internetre. Herényi szavaira pedig megjegyezte, hogy a Haris közi ház többi lakását hasonló áron vehették meg a lakók, mint ő. Orbán kijelentette: amíg nem volt miniszterelnök, semmivel nem járhatott több neki, semmivel nem engedett meg többet magának sem ő, sem a felesége, mint bármelyik állampolgár. Kormányfőként pedig arra törekedett, hogy mindig kevesebbet engedjen meg magának, mint ami másoknak jár.
A bizottság elnöke, Vadai Ágnes Orbán egyik humoros megjegyzése után rendre intette a pártelnököt, mondván, kellő komolysággal viseltessenek a bizottság ülésén, amelyen olyan kérdések szerepelnek, amelyek tisztázása leginkább Orbán Viktor érdeke. Orbán erre hangsúlyozottan kijelentette: szerinte ezek a kérdések nem az ő érdekeit szolgálják.
Szabó Zoltán ezek után a Haris közi lakás 2002-es eladásának körülményeit firtatta. Szerinte a 63 millió forintért eladott lakással olyan árat értek el Orbánék, amelyik akkoriban szokatlanul magas volt azon a környéken, ráadásul ezt a vételárat Kékessy Dezső akkori közeli ismerőse, későbbi veje fizette ki. Orbán Viktor csak megismételni tudta, amit erről már korábban elmondott: a lakásról készült értékbecsléshez képest mindössze 200 ezer forinttal kaptak többet, ráadásul az egész ügyletet egy nemzetközi ingatlancég intézte, így amennyiben akár az értékbecsléssel, akár a kialkudott árral problémája van bárkinek, ahhoz kellene fordulnia. Orbán megjegyezte: nem érti, hogyan függnek össze ezek az ügyek az állítólagos állami forrásokból történő meggazdagodásával. Szabó erre azt felelte, hogy mégiscsak annak a Kékessynek a veje vette meg a lakást, aki később – Orbán miniszterelnöksége idején – sok milliós állami támogatásokat kapott. (Orbán megjegyzése: más emberek magánéletének alakulása nem tartozik az ő kompetenciájába.) Herényi Károly szerint ezzel az ügylettel éppen az állam gazdagodott, hiszen a magasabb áron eladott lakás után magasabb illetéket is fizetett az Orbán család.
Kérdések a Cinege úti ingatlanvásárlásról
Szabó ezek után a Cinege utcai ingatlanvásárlásra irányította kérdéseit. Tudomása szerint Orbánék 75 millióért vásárolták ezt az ingatlant, majd felújították, s a tetőtér-beépítéssel 35 négyzetméterrel meg is növelték. Azt firtatta több kérdésben is, hogy mennyi lehet ennek az ingatlannak a mai piaci értéke. Úgy vélte, körülbelül 120-140 millió forintot érhet a villa. Így a vásárlás és a mai érték közötti különbözet vagyongyarapodásnak tekinthető.
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy akkor tekinthető ez vagyongyarapodásnak, ha ő el akarná adni a lakását, de ez nem áll szándékában. Orbán elmondta: 19 évi házasság és munka után az említett ingatlanon kívül a család tulajdonában van egy felcsúti parasztház, a körülötte levő földekkel, néhány hektár szőlőbirtok Sárazsadányban, és egy használt személygépkocsi, s ha mindezt összeadjuk, akkor ez még mindig kevesebb, mint a mai szocialista miniszterelnök egy éves jövedelme. A volt miniszterelnök kijelentette: a Cinege utcai ingatlanjukat még most sem fejezték be, jövedelmük nagy részét arra költik.
A szocialista és a szabad demokrata bizottsági tagok arra próbálták rávenni Orbán Viktort, hogy adja át a bizottságnak a házukra vonatkozó építési engedélyt, amelyet a XII. kerületi jegyző – szerintük – jogtalanul megtagadott tőlük. (A bizottsági tagok kérdései azt sejttették: Orbánéknak egyáltalán nincs építési engedélyük, ezt a pártelnök határozottan visszautasította.) A volt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy csak azokat az iratokat hajlandó átadni a bizottságnak, amelyek összefüggenek a bizottság által vizsgált kérdésekkel, illetve amelyek nem tartalmaznak olyan személyes adatokat, amelyekhez a bizottságnak nincs köze. Orbán kijelentette: amennyiben a bizottság erre kötelezi őt, hajlandó az építési engedélyt a bizottság rendelkezésére bocsátani. A bizottság Eörsi képviselő kérésére megszavazta, hogy kötelezik Orbán Viktort a dokumentum átadására. Erre 24 órát adtak a politikusnak, az idő szorítására hivatkozva: az Orbán-bizottság mandátuma ugyanis november 19-én lejár. Arra is próbálták rávenni Orbánt, engedjen be két ingatlanszakértőt házába, hogy annak értékét felmérjék, de a Fidesz elnöke ezt attól tette függővé, hogy felesége beleegyezik-e.
Volt-e apport, vagy nem
A harmadik nagy téma a bizottság előtt az Orbán Viktor felesége által az önkormányzattól 200 ezer forintért vásárolt tokaj-hegyaljai terület volt. Ezt egy jegyzőkönyv szerint hárommillió forint értékben szerették volna apportként bevinni a Szárhegydűlő-Szárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-be, ám kiderült: a földterület apportba tétele törvényellenes, ezért a cégbíróság ezt megtagadta. Eörsi Mátyás ezt a kísérletet – idézve Orbán korábbi szavait – erkölcstelennek tartotta. Orbán Viktor válaszában azt mondta, a cégbíróságánál a bejegyzés törlését maga a felesége kérte, amint kiderült, hogy nem szabályos az apportálás. Szabó Zoltán szerint az erre vonatkozó kérelmet azonban a vizsgálóbizottság nem találta meg.
Tisztes polgári élet
A meghallgatás utolsó részében Szabó Zoltán azt állította: az Orbán család vagyontárgyai meghaladják a 200 millió forint értéket, s ezt szerinte két dolgozó ember 19 évnyi munka alatt sem képes „összehozni”. Ehhez szerinte az kellene, hogy havi 950 ezer forintot takarítsanak meg. Eörsi hasonlóan lehetelennek tartotta ezt a vagyonosodást csupán a munkajövedelmekből. Ő havi 850 ezres megtakarítást feltételezett ehhez. Orbán Viktor határozottan visszautasította, hogy tisztességtelen úton jutott volna bármihez. Azt mondta, mindazok a vagyontárgyak, amelyeket korábban már felsorolt, egy tisztes polgári élethez tartoznak, amelynek minden momentumát vállalhatja. Amikor 1998-ban átvette a miniszterelnökséget, akkor Magyarországnak volt a legszerényebb helyzetben élő kormányfője Európában, ellentétben a mostani kormányfővel. Orbán kijelentette: soha nem éltek luxuséletet, de nem is törekedtek erre, és nem is fognak. Nincs bankbetétjük, nincsenek részvényeik, mert ők másképpen élnek. Orbán Viktor mindazt, amit elértek feleségével, nem tartja aránytalannak a 19 évi együttélés után.
origo.hu
Döbbenetes videó leplezi le Brüsszel hazugságát az oroszokról
