Csúszik az állami vagyonról szóló törvényjavaslat

Kormánydöntés hiányában csúszik az ÁPV Rt. átalakítása – írja a Napi Online. Értesüléseik szerint a pártingatlanokkal kapcsolatos kormánypárti javaslatot sem tárgyalják már az őszi ülésszakon. A heti háromnapos ülésezéssel és az éjszakákba nyúló vitákkal is jó, ha tartható a kitűzött országgyűlési menetrend.

Kormánydöntés hiánya miatt csúszik a „az állami vagyongazdálkodás szabályainak és szervezetrendszerének egységesítéséről” szóló javaslat, így az ÁPV Rt. átalakítása is – írja a Napi Online.

Értesüléseik szerint a Pénzügyminisztériumtól még nem érkezett meg az indítvány a kormányülésre, noha az állami vagyonról szóló törvényjavaslat a kabinet őszi jogalkotási programjában szerepel. Kormánydöntés hiányában pedig az Országgyűlés sem tudja napirendjére venni a javaslatot.Tekintettel arra, hogy a munkarend szerint már csak egy hónap van hátra az őszi ülésszakból, kétséges a javaslat sorsa, de még egy rendkívüli téli ülésszak beiktatásával is rohammunkára lenne szükség a törvény elfogadásához – írják.

A Napi Gazdaságúgy tudja: igen valószínűtlen, hogy még az őszi ülésszakon tárgyalja a T. Ház a szocialista Molnár Gyula és a szabaddemokrata Bőhm András pártingatlanokra vonatkozó javaslatát, miszerint az állam tulajdonát képező, a pártok által használt ingatlanokkal kapcsolatban a politikai szervezetek döntsék el: vagy versenyeztetés nélkül megvásárolják azokat, vagy pedig piaci alapon kibérelik.

A lap MSZP-frakcióból származó információja szerint a heti háromnapos ülésezéssel és az éjszakákba nyúló vitákkal is jó, ha tartható a kitűzött menetrend. A feszített tempóra jellemző, hogy – szemben a házbizottság előzetes állásfoglalásával – szerdánként nemcsak a bizottsági ülések, hanem plenáris ülés is zajlik a Kossuth téren. Ennek ellenére a kabinet csak részleges sikereket tud felmutatni saját programjának megvalósítása terén – írják. Szeptember eleje óta 17 új törvényt alkotott az Országgyűlés és 12 meglévőt módosított, ugyanakkor ennek mintegy fele nemzetközi szerződésekhez, illetve az uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó kisebb terjedelmű szabályozás. A fennmaradó részben elsősorban az adó-, járulék és munkaügyi törvényeknek a 100 lépés programhoz kapcsolódó, soron kívüli módosításai szerepelnek. A „rendes” törvényalkotási program ugyanakkor sok esetben lassan halad a megvalósítás felé – írja a Napi Online.