Elégtelen Magyarországnak környezetvédelemből

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a gyenge magyar kormányzati szerepvállalás miatt a környezet állapotának további romlása várható – értesült a HavariaPress.

A környezetvédelmi ügynökség kedden mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlamentben a régóta várt jelentését Az Európai Környezetvédelem – helyzete és kilátásai 2005 címmel. Magyarországgal kapcsolatban az anyag elég kritikusan fogalmaz. A vizsgált 9 paraméterből 5 esetében komoly problémát és lemaradást, illetve ellentétes tendenciát mutat ki. Azokért kapott csak dicséretet Magyarország, amiért igazán semmit sem kellett tennie. Így a tönkrement, súlyosan szennyező nagyüzemek bezárása és a modern üzemek megtelepedése hatására csökkent az üvegházhatású és a savasodást okozó anyagok kibocsátása. A megnövekedett fogyasztói árak miatt pedig csökkent az energia- és a vízfelhasználás mind a lakosság, mind az ipar és a mezőgazdaság részéről. Ezek az eredmények mind elsősorban az 1990-es gazdasági átalakulás és az azóta bevezetett piaci mehanizmusok „ajándékai”.

Azonban rengeteg területet említ a jelentés ahol szinte nyoma sincs a fejlődésnek. Így jelzi, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia rendkívül alacsony, ezen a területen előrelépés alig történt. Megállapítja, hogy 1990 óta Magyarország energiaellátásának behozataltól való függősége növekedett. Az áruszállításban csökkent a vasutak és a vízi utak szerepe, így sajnos a közúti szállítás már 50 százalék fölé emelkedett. A települési hulladék az 1990-es szint háromszorosára növekedett, különösen szembetűnő a műanyag és a szerves hulladék részesedésének növekedése. Csekély a biogazdálkodással művelt területek nagysága, kevesebb, mint 2 százalék, az organikus állattenyésztés pedig még kisebb. Ráadásul ennek a csekély mennyiségnek mindössze 10 százaléka kerül a magyar piacra, a többi Svájcban és az EU piacán talál gazdára.

Olajos Péter európai parlamenti képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja kérdésére az ügynökség elnöknője kifejtette aggodalmát a tíz legutóbb csatlakozott országban tapasztalható tendenciákkal kapcsolatban, és egyetértett a kérdezővel, hogy ezen országok gazdasági felzárkózása, a fizetőképesség és így a fogyasztás növekedésével, valamint ezzel párhuzamosan a környezetvédelem területén mutatkozó gyenge kormányzati szerepvállalás következtében a jövőben ebben régióban is a környezet állapotának romlása valószínűsíthető.