Hazánk NATO-minősítése „nem megfelelő” lesz a következő években

Magyarország a NATO-ba való belépése óta nem tudja teljesíteni a katonai szövetségnek tett vállalásait, ezért a szervezet eddig kiadott, továbbá a következő években elkészülő értékeléseiben is a „nem megfelelő" minősítés szerepel hazánk neve mellett. A honvédelmi miniszter a vállalások átalakítását szorgalmazza.

Magyarország a NATO-ba való belépése óta nem képes teljesíteni a katonai szövetségnek tett vállalásait, emiatt a szervezet eddig kiadott, továbbá a következő években elkészülő értékeléseiben is a „nem megfelelő„ minősítés áll hazánk neve mellett – írja a Népszabadság.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kijelentette: a vállalásokat át kell alakítani. A tárcavezető szerint hiba volt a csatlakozáskor az egész hadsereget fölajánlani a NATO-nak, amivel a valóságosnál jobb képet akartunk festeni magunkról, míg a szervezet részéről meghagytak bennünket abban a tévedésben, hogy a terveinket képesek leszünk megvalósítani.

A NATO még nálunk is jobban tisztában volt azzal, hogy milyen képességei vannak a magyar hadseregnek – nyilatkozta egy szakértő a Népszabadságnak. Hozzátette: a túlvállalás miatt Brüsszelben egy-egy magyar vállalás esetén ötször is visszakérdeznek, hogy komolyan gondolják-e, és ténylegesen meg tudják-e valósítani a terveket.

A Gyurcsány-kormány tavaly visszalépett a NATO-nak tett pénzügyi vállalásoktól, mivel a kormányfő szerint kevés olyan politikus van, aki inkább a hadseregre adna pénzt, mint a nyugdíjakra.

Árthatott Magyarország megítélésének az is, hogy csak jelentős késéssel sikerült eldönteni, hogy hol legyen déli lokátorállomás. Ahhoz, hogy a Tubes-hegyi helyszínt a NATO is elfogadja, a szervezet jóindulatára is szükség van, mivel az eredeti tervekben a Zengő szerepelt, és bármilyen módosítás esetén újra kellene tárgyalni a teljes, több mint húszmilliárd forintos beruházást.

A honvédelmi miniszter szerint a vállalások átalakításának lényege, hogy a korábban felajánlott, de nem használt eszközöket hasznosabb hozzájárulásokkal váltsuk fel. Juhász példaként említette, hogy a harckocsik helyett egy olyan, úgynevezett Force Protection századot lenne érdemes felajánlani, amely robbanószer-kereső kutyákkal és saját fejlesztésű felderítő robotrepülőgépekkel tudja biztosítani például egy konvoj útját. A pilóta nélküli apró repülőket a védelmi tárca technológiai hivatala fejlesztette ki, és előnye, hogy a 30 millió dolláros amerikai társaival szemben mindössze egy-két millióba kerül majd, ám szerényebb képességekkel is rendelkezik – olvasható a Népszabadságban.