Tovább gyengül a magyar ingatlanpiac

A harmadik negyedévben csökkent az Ecostat által számított ingatlanbarométer értéke. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal támogatásával készített mutató 45,5 százalékon állt, 2,8 százalékponttal elmaradva az előző negyedévitől. 2002 óta soha nem voltak ilyen alacsonyan a lakosság várakozásai az ingatlanpiacon.

Az apadás azt jelzi, hogy tovább tart az ingatlanpiac egy éve kezdődött teljesítménycsökkenése. A piaci szereplők várakozásai továbbra is széles sávban szóródnak – az egyetlen átlag feletti dinamikát jelző csoport az ingatlanforgalmazóké, akik pozitívnak és növekvő mértékűnek ítélik meg a következő félévi ingatlanforgalmat.

Az ingatlanberuházó vállalkozások teljesítménye egy év alatt fokozatosan visszaesett, a harmadik negyedévben a beruházások volumenének kismértékű növekedéséről számolnak be a fejlesztők.

2005 végére és 2006 első negyedévére az ingatlanforgalmazók növekvő mértékű keresletet és bérlési szándékot, összességében 7 százalékpontos forgalomnövekedést jeleztek. E növekedéssel szemben áll az értékesítés előző negyedévi 9,2 százalékpontos visszaesése. Nem egyértelmű tehát az ingatlanforgalom növekedésének előrejelzése, legjobb esetben is a szinten tartásról van szó, egyes részterületeken pedig a forgalom csökkenését prognosztizálják a forgalmazók a következő időszakra.

Hároméves mélyponton a lakosság ingatlapiacikonjunktúra-indexe

A lakosság ingatlanpiacikonjunktúra-indexe 2005 második negyedévében 0,3 százalékponttal nőtt az előző negyedévi értékhez képest, a harmadik negyedévben viszont 4,4 százalékponttal csökkent. Ez az Ecostat Ingatlan Barométerének 2002 óta mért legalacsonyabb értéke. Az előző időszakok előre hozott vásárlásainak negatív hatása – miként az várható volt – ebben az évben már jelentkezik, a továbbgyűrűző hatásokkal egy-két évig még számolnunk kell. A családok hitelfelvételi szándékai továbbra sem növekednek jelentősen, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást felújítani, mint az előző két évben.

Az ingatlanfejlesztő cégeket ebben a negyedévben már kevésbé érintette negatívan a beruházások elmúlt két évi „torlódása”. Ingatlankonjunktúra-indexük a harmadik negyedévben kismértékben, mindössze 0,7 százalékponttal növekedett. A legtöbb ingatlanépítés és -felújítás a tervek szerint a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban a korábbinál kevesebb, a nem zöldövezeti részeken a jelenleginél jóval kisebb területet érintve építkeznek majd az ingatlanberuházó cégek.

Az ingatlanberuházók a legtöbb befektetői csoportnál kismértékben csökkenő építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében csökken. Legkevésbé a lakosságtól várnak rendeléseket a beruházók, de a többi lehetséges szereplő esetén is inkább a megrendelések csökkenő szintjével számolnak.

Az önkormányzatok egyre kevesebb beruházást terveznek

A legnehezebb helyzetben jelenleg az önkormányzatok vannak, akik az év végi költségvetési hiány miatt egyre kevesebb ingatlanberuházást és -felújítást képesek végrehajtani. Az önkormányzatok 2005 harmadik negyedévében a következő félévre csökkenő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek. A helyhatóságok ingatlanfejlesztési indexe a harmadik negyedévben 10,3 százalékponttal csökkent az előző negyedévihez képest, s 59,4 százalékos értéket ért el.

Az ingatlanpiac szereplői a 2005. évre az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést várnak, mintegy 6–7 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. A munkaerőköltségek vélelmezett növekedése is magas, ennek realitását a tényadatok alátámasztják. Összességében a legnagyobb mértékű árnövekedést már nem a telkeknél, hanem a munkaerőköltségeknél (6,7 százalék) és az építőanyagáraknál (6,6 százalék) jelezték. A prognózisok szerint az építési-szerelési tevékenységek árai 6,3, a tervezési díjak 6, a telekárak 5,9 százalékkal haladhatják meg a múlt évi szintet.
(napi.hu)