„Vásárlóerőtlenség”

Magyarország a 20. helyre szorult az átlagkeresetet, és a 24. helyre a vásárlóerőt vizsgáló „toplistán”, melyet a GfK készített, 26 európai ország adatait vizsgálva. A magyarok vásárlóereje a felmérésben szereplő országok átlagának mindössze 56,5 százalékát éri el.

A magyarok egy főre jutó vásárlóereje az összeurópai átlag alig háromötöde – derül ki a Gfk Csoport 26 országot vizsgáló felméréséből. A vizsgálat szerint az egy főre jutó havi bruttó átlagkeresetek tekintetében jelentős szakadék tátong Európa nyugati és keleti fele között: a rangsort Norvégia vezeti a maga 3600 eurós összegével. A második helyezett Németország (3318 euró), míg a harmadik helyen Svájc végzett (2748 euró). Az élbolyban találjuk továbbá Ausztriát, Belgiumot, Finnországot is. Magyarország (583 euró) az adatok tanúsága szerint a középmezőnyben képviselteti magát, bár a Visegrádi Négyek közül Lengyelország (592 euró) és Csehország (633 euró) is maga mögé utasította hazánkat – írják. Az EU-hoz csatlakozni kívánó Románia (275 euró) és Bulgária (163 euró) is a sereghajtók közé tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 euró) zárja. Érdekes, hogy Írország, Szlovénia és Málta szerepel az átlagkeresetek vonatkozásában felállított tízes „toplistán”, ám Anglia nem.

A GfK az európai vásárlóerő-indexet is vizsgálja (ez az egy főre jutó, európaritáson mért éves jövedelmet jelzi, mely figyelembe veszi az árszintek különbözőségét is). A legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az egyébként alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg. Az eltérésnek számos oka lehet: az összehasonlítást alapvetően befolyásolhatják – többek között – szociodemográfiai változók (például a háztartás nagysága, gyerekek száma), a felhalmozott vagyon mértéke, a megtakarítások, illetve a megtakarítások szerkezete. A hagyományosan magas szintű pénzügyi befektetési kultúrájáról ismert Svájc esetét megvizsgálva például kiderül, hogy meglehetősen magas a pénzügyi befektetésekkel rendelkezők aránya: ötből egy ember rendelkezik részvénnyel, tízből egy ember pedig kötvénnyel. A GfK ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is: míg Nyugat-Európában a befektetésekkel nem rendelkezők mindössze a lakosság közel egynegyedét teszik ki (23 százalék), addig ugyanez az arány Közép-Európában eléri a 66 százalékot.

Nagy az eltérés az átlagkeresetek tekintetében második helyezett Németország esetében is, ugyanis az EU legnagyobb tagállama, s egyben vezető gazdasági hatalma vásárlóerő tekintetében csak a tizedik helyen végzett egy főre jutó évi 15 961 euróval.

Magyarország az egy főre jutó 583 eurós havi átlagkeresettel nem fért be az első 20 helyezett közé, vásárlóerő tekintetében pedig még ennél is hátrébb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak évente fejenként reálértékben 8096 euró – az összes ország vásárlóerejéből számított átlagnak mindössze 56,5 százaléka – áll rendelkezésére. Összehasonlításképp: a velünk egy időben EU-taggá váló Szlovénia esetében ez a mutató 69,6 százalék, míg a sereghajtó Észtország esetében csupán 43,3 százalék – áll a GfK csoport kutatásában.