A 2004. év közepén megfogalmazódott kormányzati javaslat koncepciója szerint létrehozott új minisztérium, az Ifjúsági, Családügyi és Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZM) a korábbi széttagolt feladatellátás helyett a társadalompolitika széles körét fogja át. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján célszerűnek minősíthető a korábbi széttagolt feladatellátás egy fejezetbe integrálása, azonban a minisztérium létrehozása előtt nem készültek a fejezet megalakításának célszerűségére utaló elemzések, a költségvetési és létszámigényeket meghatározó számítások, tanulmányok. Az évközi struktúraváltozás sem az elvégzendő feladatok, sem a gazdasági, pénzügyi és számviteli folyamatok szempontjából nem volt kellően átgondolt, amely problémákat okozott a feladatok folyamatos, megfelelő szakmai szintű ellátásában – írja legfrissebb jelentésében az Állami Számvevőszék.
A kormányzati szerkezetváltozással összefüggő feladatok végrehajtására az ICSSZEM és az érintett átadó fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői megállapodásokat kötöttek, amelyek a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig nem teljesültek maradéktalanul. A létszámok, munkakörök, eszközök, vagyontárgyak részletezése mellett egyetlen megállapodásban sem szerepeltek feladatátadások. A minisztériumi szervezet még nem konszolidálódott, a helyszíni ellenőrzés idején működő szervezet felépítése eltért a hatályban lévő SZMSZ-től. Az összes létszámon belül magas volt a felső- és középvezetők aránya, az egy főre jutó beosztottak száma nem érte el a 3 főt, emellett jelentős volt a megbízási szerződések száma. A 183 megbízási szerződás arra utal, hogy a 2004 novembere óta elvégzett feladatok és a mellé rendelt állományi létszám között nem volt meg a kellő összhang. A külső kapacitás igénybevételén belül a megbízási szerződések 35 százaléka munkaviszony jellegű foglalkoztatást tartalmazott – olvasható az ÁSZ honlapján.
Az ICSSZEM szerteágazó tevékenysége miatt nem készült egységes, minden ágazatot és szakterületet felölelő közép- és hosszú távú stratégia. A minisztérium szakmai feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseinek hosszú, illetve középtávú horizontális és szakterületi részstratégiákban történő megjelenítése a kormányprogramhoz, az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekhez és kormányhatározatokhoz, az országgyűlési határozatokhoz, továbbá az EU-tagsághoz fűződő és a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott feladatokhoz illeszkedett. A cselekvési irányok megjelölését – különösen a hazai költségvetési források vonatkozásában – nem követte az egyes programokhoz hozzárendelendő források konkrét megjelölése.
(asz.hu, fn.hu)
Ezek az új információk a szabadkai buszbaleset sérültjeiről
