A havi törlesztés 25–100 ezer forintos részletét az OEP-en keresztül az állam fizeti. A döntés ellentétes a kormányzat 21 lépés programjával, amely szerint azért kell kiemelten kezelni az alapellátást, hogy a betegek lehetőleg itt kapjanak befejezett ellátást, hiszen ez olcsóbb a kórházi gyógyításnál – mondja Éger.
A szaktárca szerint azért függesztették fel az újabb szerződések megkötését, mert visszaéléseket tapasztaltak. Volt, aki a hitelből vett eszközöket a magánrendelőjében használta. Közpénzekről lévén szó, ezért döntöttek a teljes körű ellenőrzésről, amelyet a megyei egészségbiztosítási pénztárak (mep) végeznek, annak lezárásáig nem lehet újabb hitelszerződést kötni.
Éger megjegyezte: a háziorvosok 90 százaléka vállalkozó, így nincs külön állami és magánrendelőjük, tehát nincs módjuk a visszaélésre. Egyébként a hitelfelvétel előtt és annak felhasználása idején is folyamatosan ellenőriztek a mep szakemberei, annak lefutását követően pedig tételesen el kell számolni. A kamara partner a visszaélések felderítésében, de a kollektív bűnösség sugallatát elutasítja – tette hozzá.
E döntés nélkül is kritikus pontot ért el a háziorvosi praxisok eltartóképessége, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott bevételük elértéktelenedik – állítja Kertai Aurél, a MOK alapellátási szekciójának elnöke. Egy 1500 lakost ellátó, „jó” helyen lévő rendelő OEP-bevétele kisebb, mint a közalkalmazottként dolgozó orvos jövedelme, így nem vonzó a praxis megvétele. Egy nővérrel, egy írnokkal és egy takarítónővel dolgozó vállalkozó orvos évi OEP-bevétele 7,5 millió, míg ugyanilyen létszámmal, közalkalmazottként működő rendelőé eléri a 9 millió forintot – állítja Kertai, aki úgy látja, a háziorvosok helyzetén segíthetne az évek óta ígért praxisalap, ez vásárolná meg, majd adná el az üresen maradt praxisokat.
Kapócs Gábor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára egyetért az alap létrehozásával, véleménye szerint azt paritásos alapon valósíthatnák meg az orvosok és az állam. A létrehozását szolgáló koncepció az idén el is készülhet – mondta a Nemzeti Egészségügyi Tanács múlt heti ülésén.
A szaktárca felmérése szerint egyébként eltérő okok miatt maradnak orvos nélkül a háziorvosi rendelők. Előfordul, hogy a helyettesítés fenntartása a közeli település orvosainak érdeke, sok helyen az önkormányzat hozzáállása a gátló tényező, de tény az is, hogy a praxisok szociális-gazdasági környezete taszító az orvosok számára. A heterogenitást jelzi, hogy a tárca fél évvel ezelőtti felmérése szerint a 64 tartósan üres háziorvosi rendelő fele volt csupán hátrányos helyzetű régióban.
(vg.hu)
origo.hu
Brutális ütközés: mentők és tűzoltók küzdöttek a sofőr életéért
