A 2005. IV. negyedévi időszak átlagában a 15–74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ezen belül a munkavállalási korúak esetében a mutató 65,2 százaléknak felelt meg. A IV. negyedévi 3 millió 916 ezres foglalkoztatotti létszám 46 ezer fővel haladta meg az első negyedévit, és hasonló volt, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett jelentésében.
A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 310 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,3 százaléknak felelt meg. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben: EU-15: 7,6, EU-25: 8,4, Magyarország: 7,0 százalék.)
A munkanélküliek 21,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,1 százalék, szemben az előző évi 16,8 százalékkal.
A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez az érték 1,7 százalékponttal magasabb a tavalyi értéknél. 2005-ben a gazdasági aktivitás intenzitása némileg nőtt (53,8 százalékról 54,7 százalékra).
Éves átlagban 3902 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, míg 304 ezren aktívan álláskereső munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél.
A Statisztikai Hivatal felmérésében munkanélkülinek természetesen nem az számít, aki nem dolgozik, hanem aki emellett a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, „a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd”.
Fidesz: Tovább növekvő munkanélküliség – van megoldás!
Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest Magyarországon 1 százalékponttal növekedett a munkanélküliek aránya; ez azt jelenti, hogy 47 ezer újabb magyar család került nehéz vagy kilátástalan helyzetbe – reagált a Fidesz nevében Balsai István a KSH adataira. Nem mennek jól az ország dolgai, ahol több százezer ember dolgozni akar, de nincs rá lehetősége, a fiatalok egyötöde nem tud elhelyezkedni, a munkáltatók rendszeresen minimálbéren jelentik be az alkalmazottaikat, a nők alig mernek gyermeket szülni, mert félnek állásuk elvesztésétől – írja a Balsai.
A Fidesz szerint bár a kormányzat igyekszik alaptalan félelmet kelteni az emberekben, van bizonyítottan bevált módszer a probléma kezelésére: győzelmük esetén július 1-től 29-ről 19 százalékra csökkentenik a TB-járulékot, ennek nyomán megerősödnek a kis- és középvállalkozások, és egy év alatt legalább 150 ezer munkahely létesülhet Magyarországon! – emelte ki a politikus.
A radikális járulékcsökkentést hangsúlyozta mai sajtótájékoztatóján Harrach Péter is, aki arra emlékeztetett, hogy a szocialisták 2002-ben 400 ezer új munkahelyet ígértek. Kitért arra is, hogy a polgári kormányzás idején a munkanélküliség 9,1 százalékról 5,7 százalékra csökkent – írja a fideszfrakcio.hu.
2006. januárjában 400 ezer a hivatalosan nyilvántartott tartós munkanélküliek száma, míg 350 ezerre tehető a kizárólag alkalmanként munkát kapóké. Nagyjából 750 ezerre tehető azoknak a tábora, akik dolgozni szeretnének, ám mégsem tudnak – mutatott rá Harrach Péter, aki külön figyelmeztetett a pályakezdők tarthatatlan helyzetére. Mint fogalmazott, a 24 év alattiak a munkanélküliek 20 százalékát teszik ki. Harrach arról is beszélt, hogy a járulékcsökkentés a polgári-kormány ideje alatt 230 ezer új munkahelyet eredményezett. A Parlament alelnöke végül a nyugdíjasok helyzetéről szólva elmondta: elengedhetetlennek és kifizethetőnek tartja a 14. nyugdíjat. Mint fogalmazott, egy mai átlag magyar nyugdíj az uniós átlag negyedét sem éri el.
origo.hu
Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz
