Négy magyar a CIA-börtönöket vizsgáló bizottságban

Az EP ma szavazott az állítólagos CIA-börtönök ügyét vizsgáló bizottság összetételéről. A testületnek négy magyar tagja lesz, közülük két állandó és két póttagja: a néppárti Schöpflin György, a szocialista Kósáné Kovács Magda, illetve a szintén szocialista Lévai Katalin valamint a liberális Szent-Iványi István. A bizottság munkájában 46 állandó és 46 póttag vesz majd részt.

Négy magyar tagja lesz az Európai Parlament bizottságának, amely a CIA állítólagos európai börtöneivel, illetve fogolyszállításaival foglalkozik majd. Az EP-képviselők tegnap döntöttek a bizottság felállításáról, és ma szavaztak a testület összetételéről. A bizottság állandó magyar tagja a néppárti Schöpflin György, a szocialista Kósáné Kovács Magda, póttagja a szocialista Lévai Katalin valamint a liberális Szent-Iványi István. (A póttagokról nem a parlament egésze, csak a frakciók szavaztak.) A grémium munkájában egyébként 46 állandó és 46 póttag vesz majd részt.

Az ideiglenes bizottság a következő kérdésekben vizsgálódik majd:
A CIA vagy más amerikai ügynökök, illetve más harmadik országok titkosszolgálatai részt vettek-e emberek elrablásában, fogva tartásában, kitettek-e foglyokat kínzásnak, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódnak az EU, vagy a csatlakozásra váró államok területén;
ezek, a terrorizmus elleni harc jegyében állítólagosan elkövetett tettek sértenek-e bizonyos nemzetközi egyezményeket, törvényeket, valamint kiadatási megállapodásokat;
voltak-e uniós polgárok vagy a csatlakozó államok polgárai, illetve az EU védelmére jogosultak „azok között, akik részt vettek az elrablásokban, vagy szenvedő alanyai voltak elrablásoknak, rendkívüli kiadatási műveleteknek, titkos börtönökben való fogva tartásnak, a külvilágtól való elzárásnak, kínzásnak, illetve kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak”;
„részt vettek-e vagy cinkossá váltak-e tagállamok, köztisztviselők vagy hivatalos minőségben eljáró személyek vagy uniós intézmények az egyének szabadságuktól való tudatos vagy be nem ismert megfosztásában, beleértve a kiadatást, szállítást, fogva tartást vagy kínzást, akár tevőlegesen, akár mulasztásból”.

Az ideiglenes bizottság „a lehető legszorosabb összeköttetésben és együttműködésben” tevékenykedik majd a Európa Tanáccsal, az emberi jogokért felelős európai biztossal, az ENSZ emberi jogi biztosával, valamint a nemzeti parlamentekkel. A testületnek a munkája megkezdését követő négy hónapon belül időközi jelentést kell készítenie vizsgálódásainak eredményéről.

(Forrás: Európai Parlament Sajtószolgálat)