A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A Nomentana Bt. 3 év elteltével, egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, a Nomentana Betéti Társaság átalakulását jóváhagyta, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy leplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak viszsza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez azonban erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan.
Felmerül a kérdés, hogy az adóhivatalnál miért nem észlelték azt, hogy két eltérő cégjegyzékszámmal rendelkező társaság használta ugyanazt az adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai azonosítót. Arra egyelőre nincs válasz, hogy az APEH tisztában volt-e a törvénytelenséggel. A cég jogellenes magatartása egyértelműen a közokirat-hamisítás gyanúját veti fel, amelynek súlyosabban minősített esete az, ha az APEH is tisztában volt a helyzettel.
Az ügy kirobbanása után Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal védekezett, hogy kizárólag „jogi pontatlanságok” történtek, amelyekkel másnak kárt nem okoztak, és a cégnek nem származott előnye a törvénytelenségekből. A Magyar Nemzet birtokában lévő, közhiteles dokumentumokból azt a tényt lehet megállapítani, hogy a Nomentana Kft. a bejegyzés elutasítását követően nem készítette el a törvény szerint szükséges elszámolási mérlegét és az adóbevallásokat, valamint nem számolt el az adóhatóságnak a társasági és egyéb adókkal. Mivel az adóbevallások nem készültek el, nem tudható, hogy ez a törvénytelenség mekkora kárt okozhatott a magyar államnak.
A cég ahelyett, hogy lezárta volna gazdasági tevékenységét, nem létező cégként tovább működött. A leadott mérlegekből megállapítható, hogy a cégnek árbevételei és kiadásai egyaránt voltak, tehát számlákat állított ki és fogadott be. Itt azonban felmerül, vajon mi történt az általános forgalmi adó elszámolásával. Jogosult volt-e a nem létező cég az áfa levonására?
Ennyi volt tehát, amit Gyurcsányék elkövettek, mindösszesen ennyi „jogi pontatlanság” történt. Más halandó esetében ennél csekélyebb súlyú cselekmények is súlyos törvénysértéseknek minősülnek, és komoly szankciókkal járnak.
Erre az egyik legjellemzőbb példa a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely olyan üggyel kapcsolatban született, ami csaknem teljesen megegyezik Gyurcsány fantomcégének ügyével. Ezt a jogesetet az alábbiakban röviden ismertetjük az APEH honlapján olvasható dokumentumból (www.apeh.hu/informacio/allasf/-aee2005_12. htm).
Három magánszemély létrehozott egy kft.-t, amelynek bejegyzését a bíróság jogerősen elutasította. A döntést a cég kézhez vette, azonban gazdasági tevékenységét nem szüntette meg, hanem tovább működött. Számlákat bocsátott ki és fogadott be, ennek alapján áfabevallásokat nyújtott be az APEH-nak. Ez a társaság „csak” a bejegyzés elutasítását megelőzően, jogszerűen megkezdett tevékenységét zárta le jogellenesen, azaz Gyurcsányék nem létező cégétől eltérően az elutasítás után nem kötött új szerződéseket. A bíróság azonban a nem létező cégnek még ezt a tevékenységét is törvénysértőnek minősítette. Az ítélet kimondta, hogy ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, akkor a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles a működését megszüntetni. A társaság tagjai tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenységüket az elutasító végzést követően be kell fejezniük, ennek ellenére mégis tovább folytatták azt. A bíróság tehát megállapította, hogy nem létező, az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő gazdasági társaság további tevékenységéről volt szó. Az áfáról szóló törvény szerint pedig ha valaki nem minősül adóalanynak, akkor áfafizetési kötelezettsége fennállhat, de áfalevonási, illetve -visszaigénylési jog nem illeti meg. Mindezek alapján a nem létező kft. tagjainak összesen 16,672 millió forint áfahiányt, valamint 1,667 millió forint adóbírságot és 3 012 906 forint késedelmi pótlékot kellett megfizetnie.
A nem létező Nomentana Kft. esete ennél annyival súlyosabb, hogy Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetőként az elutasítást követően is kötött új szerződéseket. Még nem tudható, hogy a törvénytelen áfaelszámolással a nem létező Nomentana Kft. mekkora kárt okozhatott az államnak.
Mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy a törvényesség felett őrködő hatóságok – APEH, ügyészség, cégbíróság – hajlandók-e kivizsgálni a Nomentana-ügyet. Hétfőn a Fidesz politikusai interpellációt intéznek Polt Péterhez. Válaszai alapján a közvélemény megismerheti, hogyan vélekedik a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze a történtekről.
Gyurcsány elégedett az adóhatósággal.
Keresetlevelek: nehéz szülés.
Téves MTI-hír.
II. Bírósági gyakorlat
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!