A Nomentana Kft. még a bejegyzése elutasítását megelőzően, 1993-ban a hatóságoktól adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai számot is igényelt. Miután a Nomentana Kft. bejegyzését elutasította a cégbíróság, Gyurcsánynak kérnie kellett volna az adó- és tb-szám törlését. A miniszterelnök nem létező cége azonban ezeket a hatósági azonosítószámokat használta tovább.
A Nomentana Bt. 3 év elteltével, egy elutasított átalakulással a háta mögött ismét elhatározta, hogy Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. néven korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A cégbíró, akinek fogalma sem volt róla, hogy ál-Nomentana Kft. működött az elmúlt évek alatt, a Nomentana Betéti Társaság átalakulását jóváhagyta, és az 1996. január 1-jén létrejövő Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t a cégnyilvántartásba a betéti társaság jogutódjaként bejegyezte. Gyurcsány tehát annak érdekében, hogy leplezze azt a tényt, hogy három éven keresztül nem létező kft.-t működtetett, annak fantomügyvezetőjeként különböző hivatalos dokumentumokat írt alá, ugyanazon a néven létrehozott egy másik kft.-t. Ezzel az akcióval azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az illegálisan működő fantom kft. és a később törvényesen létrehozott cég egy és ugyanazon társaság. Ennek érdekében az érintettek még attól sem riadtak viszsza, hogy a cégbíróságnak a nem létező Nomentana Kft. – törvényellenesen megtartott 1993-as – adószámát jelentsék be a valódi Nomentana Kft. hatósági azonosítószámaként. A cégbíróság megtévesztésén kívül ezzel a jogellenes lépéssel még azt is sikerült elérniük, hogy sem az adóhivatali, sem a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem tűnhetett fel, hogy kétféle – egy fantom és egy törvényes – Nomentana Kft.-ről van szó. Mivel a cégbíróságon a Nomentana Betéti Társaság aktáit elkülönítve kezelték az 1993-ban elutasított Nomentana Kft. dokumentumaitól, az 1995. decemberi átalakulás során a cégbíró nem észlelhette, hogy megtévesztés áldozata lett. Ugyanakkor az ál és az igazi Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. cégbejegyzési száma, székhelye, ügyvezetője és tulajdonosi köre is eltérő volt. A két cég neve, adószáma, társadalombiztosítási törzsszáma és statisztikai azonosítószáma megegyezett, tehát külső szemlélő a két társaságot azonosnak hihette. Az viszont már kivitelezhetetlen volt Gyurcsányék számára, hogy az igazi Nomentana Kft. ugyanazt a cégjegyzékszámot kapja, mint amivel fantomtársa rendelkezett. Mint utóbb kiderült, a félrevezetés sikeréhez azonban erre már nem is volt szükség. Gyurcsányék eljárása nem csak a cégbíróságnál működhetett hatékonyan.
Felmerül a kérdés, hogy az adóhivatalnál miért nem észlelték azt, hogy két eltérő cégjegyzékszámmal rendelkező társaság használta ugyanazt az adószámot, társadalombiztosítási törzsszámot és statisztikai azonosítót. Arra egyelőre nincs válasz, hogy az APEH tisztában volt-e a törvénytelenséggel. A cég jogellenes magatartása egyértelműen a közokirat-hamisítás gyanúját veti fel, amelynek súlyosabban minősített esete az, ha az APEH is tisztában volt a helyzettel.
Az ügy kirobbanása után Gyurcsány Ferenc kormányfő azzal védekezett, hogy kizárólag „jogi pontatlanságok” történtek, amelyekkel másnak kárt nem okoztak, és a cégnek nem származott előnye a törvénytelenségekből. A Magyar Nemzet birtokában lévő, közhiteles dokumentumokból azt a tényt lehet megállapítani, hogy a Nomentana Kft. a bejegyzés elutasítását követően nem készítette el a törvény szerint szükséges elszámolási mérlegét és az adóbevallásokat, valamint nem számolt el az adóhatóságnak a társasági és egyéb adókkal. Mivel az adóbevallások nem készültek el, nem tudható, hogy ez a törvénytelenség mekkora kárt okozhatott a magyar államnak.
A cég ahelyett, hogy lezárta volna gazdasági tevékenységét, nem létező cégként tovább működött. A leadott mérlegekből megállapítható, hogy a cégnek árbevételei és kiadásai egyaránt voltak, tehát számlákat állított ki és fogadott be. Itt azonban felmerül, vajon mi történt az általános forgalmi adó elszámolásával. Jogosult volt-e a nem létező cég az áfa levonására?
Ennyi volt tehát, amit Gyurcsányék elkövettek, mindösszesen ennyi „jogi pontatlanság” történt. Más halandó esetében ennél csekélyebb súlyú cselekmények is súlyos törvénysértéseknek minősülnek, és komoly szankciókkal járnak.
Erre az egyik legjellemzőbb példa a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely olyan üggyel kapcsolatban született, ami csaknem teljesen megegyezik Gyurcsány fantomcégének ügyével. Ezt a jogesetet az alábbiakban röviden ismertetjük az APEH honlapján olvasható dokumentumból (www.apeh.hu/informacio/allasf/-aee2005_12. htm).
Három magánszemély létrehozott egy kft.-t, amelynek bejegyzését a bíróság jogerősen elutasította. A döntést a cég kézhez vette, azonban gazdasági tevékenységét nem szüntette meg, hanem tovább működött. Számlákat bocsátott ki és fogadott be, ennek alapján áfabevallásokat nyújtott be az APEH-nak. Ez a társaság „csak” a bejegyzés elutasítását megelőzően, jogszerűen megkezdett tevékenységét zárta le jogellenesen, azaz Gyurcsányék nem létező cégétől eltérően az elutasítás után nem kötött új szerződéseket. A bíróság azonban a nem létező cégnek még ezt a tevékenységét is törvénysértőnek minősítette. Az ítélet kimondta, hogy ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, akkor a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles a működését megszüntetni. A társaság tagjai tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenységüket az elutasító végzést követően be kell fejezniük, ennek ellenére mégis tovább folytatták azt. A bíróság tehát megállapította, hogy nem létező, az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő gazdasági társaság további tevékenységéről volt szó. Az áfáról szóló törvény szerint pedig ha valaki nem minősül adóalanynak, akkor áfafizetési kötelezettsége fennállhat, de áfalevonási, illetve -visszaigénylési jog nem illeti meg. Mindezek alapján a nem létező kft. tagjainak összesen 16,672 millió forint áfahiányt, valamint 1,667 millió forint adóbírságot és 3 012 906 forint késedelmi pótlékot kellett megfizetnie.
A nem létező Nomentana Kft. esete ennél annyival súlyosabb, hogy Gyurcsány Ferenc fantomügyvezetőként az elutasítást követően is kötött új szerződéseket. Még nem tudható, hogy a törvénytelen áfaelszámolással a nem létező Nomentana Kft. mekkora kárt okozhatott az államnak.
Mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy a törvényesség felett őrködő hatóságok – APEH, ügyészség, cégbíróság – hajlandók-e kivizsgálni a Nomentana-ügyet. Hétfőn a Fidesz politikusai interpellációt intéznek Polt Péterhez. Válaszai alapján a közvélemény megismerheti, hogyan vélekedik a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze a történtekről.
Gyurcsány elégedett az adóhatósággal. A kormányzati munka a kampány alatt is zavartalan, az igazgatási munka, így az APEH sem tárgya a politikai vetélkedésnek – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc egy héttel ezelőtt, azt követően, hogy a pénzügyminiszterrel együtt részt vett az adóhatóság országos vezetői értekezletén. A miniszterelnök kijelentette: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az elmúlt időszakban jól látta el feladatait, teljesítette a tavalyi évre kitűzött céljait. Véleménye szerint az elmúlt években sokat változott az APEH hatósági tevékenysége: tavaly már 6 millió látogatója volt a hatóság honlapjának, négyszer annyi, mint három éve. Gyurcsány úgy látja, ugyancsak a hivatal jó munkájának köszönhető, hogy tavaly rekordösszegű volt az általuk jogerősen megállapított nettó adókülönbözet (185 milliárd forint), s a beszedés hatékonysága is érzékelhetően javult, aminek következtében adóbehajtásból tavaly több mint 200 milliárd forint bevételre tettek szert. – Mindeközben csaknem tíz százalékkal csökkent 2003 óta a szervezet létszáma, vagyis kevesebben, de hatékonyabban dolgoznak – nyilatkozott a kormányfő elismerően az APEH munkájáról.
Keresetlevelek: nehéz szülés. Várhatóan a jövő hét elején nyújtják be a keresetleveleket (amelyek még készülnek) az illetékes bírósághoz a Gyurcsány Ferencet ért jogi sérelem miatt – közölte Batiz András az MTI-vel tegnap. Hétfőn a kormányszóvivő még arról beszélt, hogy a miniszterelnök már ezen a héten pontos bejelentést tesz arról, milyen pontokon és miért indít pert a Magyar Nemzetben a fantomcégbotrányról szóló cikksorozat miatt őt ért állítólagos rágalmak miatt. Batiz azonban tegnap sem tudott pontos felvilágosítást adni arról, hogy mi lesz a tartalma a kormányfő keresetlevelének. A szóvivő ezzel részben cáfolta a Népszava kormányzati informátorai alapján készült cikkét, amelyben azt állították, hogy az MSZP-s politikus már pénteken pert indít a Magyar Nemzet január 18. óta megjelenő tényfeltáró anyagai kapcsán. A napilap egyébként úgy tudja, hogy a miniszterelnök rágalmazás miatt fordul majd bírósághoz lapunk Nomentana-ügyben írt, szerinte valótlan állításai miatt. Futó Barnabás ügyvéd érdeklődésünkre elmondta: a rágalmazás büntetőjogi tényállása, hogy valaki mások előtt valótlan tényt állít valakiről, akinek ezzel csorbítja személyiségi jogait, becsületét. – Mivel a Magyar Nemzet cikkei dokumentumokkal voltak alátámasztva, ezért a kategória valótlan tény híresztelésére vonatkozó passzusa nem állja meg a helyét.
Téves MTI-hír. A Magyar Távirati Iroda (MTI) péntek este beszámolt az ATV-ben szereplő Gyurcsány Ferenc interjújáról. A távirati iroda ezekkel a mondatokkal fejezte be tudósítását: „A napilap címoldalán közölte azt a cégadatmásolatot, amely szerint a cégbíróság 1993. szeptember 17-én elutasította a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. bejegyzését. A lap közölte több olyan szerződés fénymásolatát is, amelyet Gyurcsány Ferenc a Nomentana Kft. nevében kötött, illetve jegyzett. Ezek a dokumentumok a cégbíróság elutasító határozata előtt születtek.” A Magyar Távirati Iroda téved. A Magyar Nemzetben megjelent dokumentumok között olyan is található, amely a cégbíróság elutasító határozata után született. Az MTI lapzártánkig nem helyesbítette a tévedését.
II. Bírósági gyakorlat
Az előtársaságként működő kft. cégbejegyzésének jogerős elutasítása ellenére további gazdasági tevékenységet – mint kft. – kifejtő „társaság” ellenőrzése, a megállapított kötelezettségek tagokkal szembeni érvényesítése.
Az áfafizetési kötelezettséggel nem jár automatikusan az adólevonási, illetve visszaigénylési jogosultság megszerzése.
Az alapul szolgáló tényállás szerint három magánszemély 2000. január 10-én létrehozta az X. Kft.-t, de a társaság bejegyzését a cégbíróság 2000. március 24-én elutasította.
Az elsőfokú végzést a Legfelsőbb Bíróság – mint másodfokú bíróság – helybenhagyta; az erről szóló végzést a társaság 2002. február 22-én kapta kézhez.
A kft. a 2002. február 22-én kézhez vett legfelsőbb bírósági végzést követően gazdasági tevékenységét nem szüntette meg, gazdasági tevékenységéről számlákat bocsátott ki, melyeket bevallásaiban beállított. Áfabevallási kötelezettségének 2002. IV. negyedévéig eleget tett.
Az elsőfokú adóhatóság 2003 augusztusában általános forgalmi adó (áfa) ellenőrzést tartott a kft.-nél 2002. február 23-tól 2003. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan.
Az ellenőrzés eredményeképp a kft. tevékenysége kapcsán mindösszesen 16 672 000 Ft áfahiány, valamint
1 667 000 Ft adóbírság és 3 012 906 Ft késedelmi pótlék megállapítására került sor, melynek megfizetésére az adóhatóság a három tagot kötelezte.
Az első-, másodfokú adóhatóság álláspontja szerint – figyelemmel az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) 4. § (1) bekezdésére – a kft. 2002. február 22. után nem volt az áfatörvény szerinti adóalanynak tekinthető. A vizsgált időszakban a társaság nevében kibocsátott számlákban áthárított áfát (…) értékesítést terhelő fizetendő adóként kell figyelembe venni, de (…) az előzetesen felszámított adóként szerepeltetett összegek nem fogadhatók el levonható adóként.
A társaság nem tett eleget a Gt. 15. § (2) bekezdésében foglalt előírásnak: a cégbejegyzés jogerős elutasítását követően továbbra is gazdasági tevékenységet végzett.
Az ítélet jogi érvelése szerint (…) ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles a működését megszüntetni.
A megyei bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a Gt. 15. § (2) bekezdéséből következően a kft.-nek a gazdasági tevékenységét a jogerős cégbejegyzést elutasító végzést követően meg kellett volna szüntetnie, és a törvényben meghatározottak szerint az addig végzett tevékenységéről el kellet volna számolnia.
(…) a jelen esetben egy nem létező, az áfa szempontjából adóalanyisággal nem rendelkező gazdasági társaság további működtetéséről volt szó.
A gazdasági társaság tagjai tudatában voltak annak, hogy gazdasági tevékenységüket a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasító végzést követően be kell fejezniük, ennek ellenére gazdasági tevékenységüket mégis tovább folytatták.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rámutatott, hogy (…) a kft. bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, így nem felelt meg az áfatörvény 4. § (1) bekezdése szerinti adóalany fogalmának, így az adólevonási jog sem illette meg.
Az áfatörvény külön szabályozza az adó fizetésére kötelezett személyeket, és külön szabályozza az áfalevonás, -visszaigénylés szabályait. Jogalanyiság hiányában is beállhat az áfafizetési kötelezettség, viszont adóalanyiság hiányában nem gyakorolható az áfalevonási, illetve -visszaigénylési jogosultság.
Megállapította azt is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes jogi álláspontjával szemben nem az adónyilvántartásból való törlésről szóló értesítéshez kötődik az adóalanyiság; a felperesek pedig szabályszerűen értesültek arról, hogy az általuk létrehozott kft.-t a cégbíróság nem jegyezte be, így életszerűtlen, hogy megfelelő alappal bízhattak volna a kft. adóalanyiságában.
Összességében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a döntéséhez szükséges tényállást feltárta, és az ügyben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és azok értelmezésével jogszerű döntést hozott, ezért a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
[Baranya Megyei Bíróság III. K. 20.605/2004/6; Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.271/2004/8.]
