Elvi megállapodás plusz négymilliárd euróról az EP-ben

Elvi megállapodásra jutottak az Európai Unió központi intézményeinek tárgyalói az EU 2007-2013 közötti költségvetéséről kedden Strasbourgban folytatott egyeztetéseiken – jelentette be az Európai Parlament plenáris ülésén Josep Borrell Fontelles házelnök. Úgy tudni, sikerült négymilliárd euróval növelni a lehetésges kiadásokat.

Elvi megállapodásra jutottak az Európai Unió központi intézményeinek tárgyalói az EU 2007-2013 közötti költségvetéséről kedden Strasbourgban folytatott egyeztetéseiken – jelentették be az EP plenáris ülése közben kedden.

A hosszú távú büdzsé ügye zsákutcában toporgott egy ideje, miután az Európai Parlament – amelynek meg kell szavaznia a költségvetést – kevesellte azt a 862,3 milliárd eurós kiadást, amelyről a tagországok állam- és kormányfői állapodtak meg tavaly év végi brüsszeli találkozójukon. Márciusban a parlament azzal fenyegetőzött, hogy az EU-t visszakényszeríti az évenkénti költségvetés több évtizeddel ezelőtti rendszeréhez, ha a kormányokat képviselő tanács – annak képviseletében az osztrák EU-elnökség – nem enged bizonyos követeléseinek.
A híradások szerint az EP-nek mintegy 4 milliárd eurós növekedést sikerült kiharcolnia az egyeztetéseken. A megállapodást mindazonáltal az EP részéről még jóvá kell hagynia a frakcióknak, valamint a költségvetési bizottságnak. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az EP plenáris ülésén úgy vélte, az EU-nak most rendelkezésére állnak azok a források, amelyek a következő hét évben lehetővé teszik a szükséges fejlesztéseket.

Kevesebb pénzből nem lehet több Európa

Az állam- és kormányfők decemberi megállapodása után mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament élesen bírálta a szűkre szabott hétéves költségvetést. A két intézmény azzal érvelt, hogy kevesebb pénzből nem lehet több Európát finanszírozni, azaz a bővített unió kielégítő hatékonyságú tevékenységéhez biztosítani kell a megfelelő forrásokat. Ám az intézmények végül beletörődtek a helyzetbe, látva, hogy a tagországok között is súlyos nézeteltérések uralkodtak, amelyek miatt decemberben már a kormányfői megegyezés puszta ténye is eredménynek számított.

Az új EU-tagországok a tárgyalások során mindvégig azt tartották a legfontosabbnak, hogy a megegyezés megszülessen, és mielőbb tervezhetők legyenek a következő évek fejlesztései, programjai. A kormányfői megállapodás idejére ezzel együtt több új tagállam – köztük Magyarország – pozíciója javult a korábbi javaslatokhoz képest.

Az intézményközi megállapodást még az EP plenáris szavazásán is jóvá kell hagyni. Azt követően pedig formálisan a tagországokat képviselő tanács véglegesíti a döntést.
(privatbankar.hu)