Nemzetközi téren a nagy költségvetésű sportesemények támogatása áll az üzleti szponzorálás középpontjában, és az összes támogatás mintegy 15 százalékátfordítják kultúrára. Ezzel szemben Magyarországon a cégek a legtöbbet egészségügyi és szociális ellátásokra költik, a kultúrát az oktatás és kutatás, illetve a sport is megelőzi. A budapesti Pavarotti-koncert hazai támogatása a nemzetközi gyakorlattól eltérő, hiszen a magyar gazdaságot és pénzvilágot meghatározó cégek nem vesznek részt a megvalósításban, ezzel ellentétben például Németországban cégbirodalmak versengtek a főtámogatói címért.
Az év egyik legjelentősebb kelet-közép-európai zenei eseménye lesz az augusztus 19-i budapesti Pavarotti-koncert. A rendezvényt elsősorban külföldi, illetve két, a magyar piacon feltörekvőben lévő cég szponzorálja. A klasszikus műfajok világszerte ismert előadóit általában nem nyereséges idecsábítani, a komolyzenei koncertszervezéssel foglalkozók azon szűk rétegbe tartozókat hívják el, akik mellé kellő számú szponzor felsorakoztatható – emelte ki Fehér Zsolt, az előadást szervező Megakoncert 2006 producere. Hangsúlyozta, a szponzori kör megteremtése sem a nemzetközileg ismert, megszokott gyakorlat szerint történik Magyarországon. Fehér Zsolt szerint nem az esemény értéke, hanem szinte csak a szervező kapcsolati tőkéje dönti el egy-egy kulturális produkció támogatottságát. A producer tudatta azt is a világsztárok esetében előfordulhat, hogy az adott cégbirodalom abban az esetben szponzorálna, ha a koncert szervezésébe is korlátlanul beleszólhat. Ez létrejöhet úgy is, hogy maguk a társaságok kezdenek el koncertszervezéssel foglalkozni, ám ez a hazai kulturális élet eltorzulásához vezethet – közölte Fehér.
A „magaskultúra” helyzete nem reménytelen, egyre több olyan cég bukkan fel, melynek tulajdonosi köre és menedzsmentje fontosnak tartja, hogy Magyarország is részt vehessen a nemzetközi kulturális vérkeringésben. Török András, a Summa Artium igazgatója úgy vélekedett, az üzleti élet a kulturális szponzoráció területén nagyon csapodár, de ha egyszer a komolyzene támogatására adják a fejüket, általában hűségesek maradnak. A vállalkozások a márka megítélésének javulását és nyereséget várnak a támogatástól.
Szabó Gyula, a Magyar Telekom igazgatóhelyettese megjegyzte, a szponzorálás kapcsolatot épít, ami lojalitást eredményez, abból pedig előbb-utóbb profit lesz. Véleménye szerint a kultúra jó befektetés, rövid távon konkrét üzleti célok elérésére is alkalmas, mivel egy esemény újszerűségével, eredetiségével gazdagíthatja egy termék kommunikációját, és hosszú távon a támogatás befolyásolja a vállalat imázsát is.
(Forrás: Napi Gazdaság)
origo.hu
Botrányok és tiltakozások a Fővárosi Közgyűlésben, Kollár Kinga bujkál
