Nyitunk-e a románok és bolgárok felé?

Magyarország is hasonló munkaerőpiaci korlátozásokat vezethet majd be a román és bolgár állampolgárokkal szemben, mint amilyenekkel saját maga szembesül az EU-ban. Kérdéses, ezzel él-e majd az akkori kabinet; a jelenlegi kormány szerint a kérdés most nem aktuális. Az is számít, hogy a régi tagállamok milyen döntést hoznak saját munkaerőpiacaik megnyitását illetően.

Egyelőre nem tudni, Magyarország engedélyhez köti-e a majdani EU-tag Románia állampolgárainak hazai munkavállalását. A szaktárca szerint ez nagyban függ a régi tagországok májusi piacnyitási döntéseitől is – írja a Napi Gazdaság.

A román és bolgár csatlakozási szerződés szerint Magyarország is hasonló munkaerő-piaci korlátozásokat vezethet majd be a román és bolgár állampolgárokkal szemben, mint amilyenekkel saját maga szembesül az EU-ban. Hogy ezzel él-e majd az akkori kabinet, egyelőre nem tudni; annak ellenére, hogy a kedden aláírt szerződés már 2007. január 1-jén lehetőséget ad a két ország csatlakozására, a jelenlegi magyar kormányzat szerint még nem aktuális a kérdés – értesült a Napi Gazdaság Ladó Máriától, a foglalkoztatási tárca illetékesétől. A csatlakozási kontraktust ugyanis még számos tagállam nem ratifikálta – ami valószínűleg megtörténik az év végéig –, emellett a két ország csatlakozása egy évvel kitolódhat – tette hozzá.

Migrációs és gazdasági szempontból egyaránt lényeges, hogy a régi tagállamok milyen döntést hoznak idén május 1-jéig saját munkaerőpiacaik megnyitását illetően – hangsúlyozta Ladó. Ha mi kinyitjuk munkaerőpiacunkat Románia és Bulgária előtt, kérdéses, hogy nyithatunk-e tovább. Amennyiben erre nem lesz lehetőség, könnyen előfordulhat, hogy a tőlünk nyugatabbra igyekvő román és bolgár munkavállalók bennragadnak az országban, vagyis a nyugat-európai piacnyitásig itt várakoznak – így kialakulhat az úgynevezett pályaqudvar-effektus – fogalmazott.

Pontos felmérések ugyan nem állnak rendelkezésre a román és a bolgár migrációs potenciálról – ilyen vizsgálatokat csak a két állam maga végezhetne –, a tapasztalatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy jóval mobilisabb társadalmakról van szó, mint a magyar. Az egyelőre munkavállalási engedéllyel elérhető dél-európai tagországokban igen erőteljes a bolgár jelenlét, akárcsak hazánkban a román állampolgároké – tette hozzá a szakértő.

A legtöbb Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár Romániából érkezik: a tavaly munkavállalási engedéllyel itt tartózkodott 45,7 ezer külföldinek több mint kétharmada jött a szomszédos országból.

(Napi Gazdaság)