Szlovákiának sikerül, Magyarországnak nem

A szlovák központi költségvetés többlete 157 millió szlovák korona volt március végén, 2005-ben pedig a tervezett 61,524 milliárd helyett csupán 33,886 milliárd koronás hiánnyal zárt. Magyarországon a pénzügyi tárca csak a választások első fordulója után közli az adatokat, elemzők szerint, akár 100 milliárddal is meghaladhatja a deficit a tervezettet.

A szlovák központi költségvetés többlete 157 millió szlovák korona volt március végén, 2005-ben pedig a tervezett 61,524 milliárd helyett csupán 33,886 milliárd koronás hiánnyal zárt. Az idei költségvetési terv egész évre 57,468 milliárd koronás hiányt irányoz elő.
Az Európai Bizottság 2005-re a GDP 4,1 százalékára becsülte a szlovák államháztartás hiányát, idénre az EU-normának megfelelő 3,0 százalékos, jövőre attól elmaradó 2,5 százalékos hiányt jósol Szlovákiának. Az euró bevetésére 2009-től készülő Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az euró előszobáját jelentő ERM-II. rendszerbe, holott korábban csak ez év közepére tervezték ezt. Az ERM-II. árfolyamrendszerbe történt besorolás reálissá teszi, hogy Szlovákia 2009-től az unió közös pénznemét használhassa.

Magyarország sajnos sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van. Bár az idei első negyedéves adatokat nem ismerjük – köztudott: a Pénzügyminisztérium csak a választások után, április 10-én hozza nyilvánosságra jelentését –, elemzők úgy vélik, mintegy 100 milliárd forinttal is meghaladhatja a márciusi deficit a tervezett mértéket, azaz a havi egyenleg több mint 30 százalékkal lesz rosszabb az előirányzottnál. Mindez azt jelenti, hogy az első negyedévre tervezett 698 milliárd forintos hiány helyett a deficit várhatóan 800 milliárd forint közelében lesz, azaz meghaladja az egész évre tervezett deficit felét.
Az eddig közzétett hazai és nemzetközi előrejelzések annak ellenére valószínűsítik az idei hiánycél jelentős túllépését, hogy egész évre a költségvetési törvény a tavalyinál lényegesen nagyobb, 1545,8 milliárd forintos deficitet határozott meg. Az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaságkutató intézetek egyaránt irreálisnak tartják a PM által közölt előirányzatot, és a bruttó hazai össztermék 6–10 százalékára rúgó hiányt várnak.

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország valószínűleg sokkal később tudja majd bevezetni a közös fizetőeszközt, s környezetünkben szinte egyedül maradunk majd a nemzeti valutánkkal. Ez pedig a szakértők szerint további veszélyeket rejthet a forintra nézve.
(fn.hu, mno.hu)