1000 milliárd állami támogatásból 300 milliárdos veszteség

Bár pozitív példák is akadnak, az Állami Számvevőszék beszámolója szerint a megvizsgált jelentős állami cégek több mint fele két, vagy annál több éven át veszteséges volt. Az összesített veszteség 5 év alatt 300 milliárd forintot tett ki, annak ellenére, hogy mintegy 1000 milliárd állami támogatást kaptak ezen cégek.

MNO
2006. 05. 22. 6:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem 100 állami óriásvállalat 5 év alatt mintegy 1000 milliárd forint állami támogatásban részesült, ennek ellenére 2000 és 2005 között ezek a cégek közel 300 milliárd forint adózás előtti veszteséget produkáltak – a Népszabadság értesülése szerint ezt állapítja meg az ÁSZ hamarosan nyilvánosságra kerülő jelentése. A közvagyon felhasználását ellenőrző Állami Számvevőszéknek a lap birtokába jutott beszámolójából kiderül: a vizsgált cégek több mint fele két, vagy annál több éven át veszteséges volt.

A nem túl rózsás helyzet kialakulásáról az ÁSZ szerint az állam, mint a hatósági és tulajdonosi jogok gyakorlója, a cégek menedzsmentje és részben a piac is tehet – írja a lap. A szervezet úgy véli: egyes állami-önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságokat költségvetési szervvé kellene alakítani. A cikk szerint jelen helyzetben ugyanis ezek csupán „kvázi” gazdálkodó szervezetek, ám működésük az állami kötelezettségek miatt tartósan veszteséges.

A számvevők azonban a cikk szerint néhány pozitív példát is említenek: szerintük az NA Rt.-nek, a Nemzeti Színháznak, a Szövürnek, illetve a Hungaroringnek juttatott állami támogatások eredményesnek minősíthetők, a Bábolna Rt., illetve a MÁV a kormányhatározatot saját stratégiájába illesztette, a Magyar Postánál pedig az átlátható stratégiai terv mára kedvező pénzügyi eredményeket hozott.

Az ÁSZ a veszteségeknek számos belső okát is feltárni vélte. A cégek 20-30 százalékának negatív eredményét vezették vissza részben hibás stratégiai, tulajdonosi vagy irányítói döntésekre. Az állami támogatások ellenére komoly gondot jelentett a tőkehiány, ami akadályozta a szükséges átszervezéseket, költségcsökkentéseket. A stratégia hiányáért alapvetően az érintett társaságok vezetőit terheli a felelősség, de a tulajdonosi jogok birtoklója sem járt el mindig helyesen.

A hibák elemzésénél gyakran összemosódott az állam szabályozói, tulajdonosi szerepe, illetve a menedzsmentek felelőssége. Az állam sokszor a vezetők sűrű váltogatásával sem bizonyította határozottságát: erre az egyik legjobb példának az ÁSZ a Malévet említi, de a probléma a vizsgált cégek mintegy öt százalékánál szintén felmerült.

Az ÁSZ a kormánytól azt kéri, határozza meg és foglalja egységes törvénybe az állami vagyon kezelésének elveit, vizsgálja felül a tartósan veszteséges, állami feladatokat ellátó társaságok cégformájú működésének szükségességét, és tegye átláthatóvá a tulajdonosi beavatkozás kereteit, a pénzügyminiszterhez szóló üzenet szerint az ÁPV Rt.-nek pedig át kellene vizsgálnia a veszteségforrásokat.
(nol.hu/privatbankar.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.