Az utóbbi fél év államháztartási hiányt vizsgáló kutatómunkájának eredményeit összegezte szerdán Budapesten a Central European Management Intelligence (CEMI) közgazdászcsoportja. A kutatás célja az volt, hogy az ország helyzetét felmérve javaslatot tegyenek az államháztartási hiány csökkentésére, a foglalkoztatás növelésére és a gazdaság élénkítésére.
A tanulmányt elkészítésében részt vett Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, volt gazdasági miniszter, Járai Zsigmond, a jegybank elnöke, Simor András, a Deloitte Rt. elnöke, Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. elnöke, valamint Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. A tanácsadókról szólva Csaba elmondta: „Az köt bennünket össze, hogy úgy gondoljuk, most kellene lépni.”
A kutatócsoport hangsúlyozta: olyan javaslatot készítettek, amely a nemzetgazdaság szempontjából tesz javaslatot, és figyelmen kívül hagyja a különböző kamarai, érdek-képviseleti törekvéseket. A Makoregyensúly és növekedés című tanulmány készítői egyetértettek abban, hogy jelenleg megfelelő a kormányoldal ereje a reformok végrehajtására.
A tanulmányt ismertetve Orbán Krisztián, a kutatás vezetője elmondta: olyan ördögi kört találtak a magyar gazdaságban, amelyet a legtöbb reformjavaslat nem vesz figyelembe. A hagyományos elképzelés szerint a magas költségvetési hiányon az adóterhek növelésével és a költségvetési tételek lefaragásával lehetne úrrá lenni. A CEMI tanulmánya szerint azonban ez gátolná a gazdaság növekedését – ezért a tanulmány a hiánycsökkentés mellett az EU-n belül szinte példátlanul alacsony magyar foglalkoztatottság növelésére koncentrál.
A foglalkoztatás növeléséhez a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni, ugyanakkor más adóterületeken kellene növelni a bevételeket. A kiadások csökkentését szolgálná az államigazgatás működési költségeinek lefaragása. A kutatók tapasztalatai szerint nem igaz az, hogy a hiányt elsősorban az egyszeri beruházások növelték meg. Az utóbbi időben a folyó kiadások emelkedtek meredeken.
A CEMI jelentése szerint 90 ezer fős leépítésre volna szükség az állami szférában. A kutatók számításai szerint az állásukat elvesztők fele egy éven belül munkát találna a magánszférában. Az állami szférában maradók béreit két évre fagyasztaná be a program. Az egészségügyben a vizitdíj bevezetését javasolják, hogy a tb-ből kimaradók is hozzájáruljanak a rendszer működtetéséhez. Az szja felső határának kitolásával 150-200 ezer fővel növelhető lenne a foglalkoztatottság – áll a jelentésben. A konferencia résztvevői egyetértettek abban: inkább legyen valaki részmunkaidőben foglalkoztatott, mint hogy teljesen kimaradjon a rendszerből.
A kutatók szerint összességében 1100-1200 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a hiányt – amennyiben ez sikerül, Magyarország újra Európa élvonalába kerülne (a kormányzat 300-350 milliárd forintos kiigazításra készül a költségvetési hiány csökkentése érdekében a Népszabadság értesülései szerint). A javaslatcsomag szerint GDP-arányosan mintegy 3,5–4 százalékos hiánycsökkentésre lesz szükség a gazdaságpolitika hitelének helyreállítására. Ugyanakkor a hiánycsökkentési terv összegét további 1,5 százalékkal emeli, hogy a foglalkoztatás terheinek csökkentésére további 1,5 százalékkal kevesebb állami bevétellel kell számolni. A kutatók szerint tervezetüket az új kormány megalakulásától – azaz június 15-től kezdve – azonnal végre lehet hajtani, az adóemeléseket pedig 2010-re már meg is lehet szüntetni.
(origo.hu)
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
