Energiaválság Dél-Amerikában?

Holnap tárgyalóasztalhoz ülnek Bolíviával az ország olajának legnagyobb dél-amerikai vásárlói, miután Evo Morales elnök bejelentette, államosítják az ország kőolaj- és földgáztermelő egységeit. Morales elnök lépéseivel már korábban maga ellen fordította a nemzetközi befektetőket, s már a múlt hónapban azt rebesgették, előbb vagy utóbb megbuktatják az eklnököt a hadsereg segítségével.

Tárgyalásokat kezdenek csütörtöktől az energiaválság megelőzése érdekében Dél-Amerikában. Bolívia május elsején államosította a földgáz- és kőolaj-lelőhelyeket. Evo Morales elnök választási ígérete volt, hogy nemzeti kézbe veszi az energetikai nyersanyagtermelést, lépésével azonban súlyos válságot idézhet elő Brazília és Argentína – Dél-Amerika két legnagyobb állama – energiaellátásában.

Az Argentínában kezdődő tárgyalásokon Morales bolíviai, da Silva brazil és Kirchner argentin elnök mellett jelen lesz Hugo Chávez, venezuelai elnök is. Venezuela Morales elnökké választása után Bolívia legfőbb szövetségesévé vált. Az őslakos kokatermesztőből lett elnök az államosítással hűen másolja Chávez elnök USA- és imperializmusellenes gazdaságpolitikáját – írja az origo.

Evo Morales, Bolívia elnöke május 1-jén jelentette be az államosítást, így a külföldi olajvállalatok csak az államon keresztül bonyolíthatják le eladásaikat. Brazília és Spanyolország már aggodalmát fejezte ki a lépéssel kapcsolatban. Morales elnök döntése értelmében a külföldi tulajdonú vállalatoknak azonnali hatállyal át kell adniuk a készletek feletti ellenőrzést az államnak, és 180 napon belül új szerződést kell kötniük a kormánnyal tevékenységük folytatásáról. Morales a kokatermesztők szakszervezetének volt a vezetője, és decemberben nyerte meg a bolíviai elnökválasztást. Megígérte a neoliberális piacgazdaság megfékezését és az ország olaj- és földgázkészleteinek az államosítását.

A Dél-Amerika második legnagyobb gáztartalékával rendelkező Bolíviában jelen van a brazil Petrobras, a spanyol–argentin Repsol YPF, a brit British Gas, illetve British Petroleum, a francia Total és az egyesült államokbeli Exxon Mobil Corporation.

Morales – akit januárban abszolút többséggel választottak meg a dél-amerikai ország elnökévé – egyik első intézkedésével már maga ellen fordította a külföldi befektetőket, mikor bejelentette, hogy államosítani fogja az ország természeti kincseit, és emelte az azokra kivetett adókat. Nem is maradt el a válaszlépés: március elején felröppent a hír, hogy a külföldi befektetők előbb vagy utóbb megbuktatják az eklnököt a hadsereg segítségével.

(MN, origo)