Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap a magyarországi koalíciós szerződés aláírását kommentálja. A szerző meggyőződése, hogy Gyurcsány a leépítéseket arra kívánja felhasználni, hogy az országot még szorosabban a markában tartsa.
A győztesek megújították a koalíciójukat – olvasható a cikkben. Felteszik a kérdést, hogy miként lehet meghatározni az MSZP és az SZDSZ koalícióját? Mint írják, a „szociálliberális” nem pontos, hiszen a koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc mérföldekre van attól, hogy szocialista legyen. Ugyan a modernizációs program néhány részlete nyugat-európai mintát követ, s a kilenc pont egyes elemeihez még kétharmados többségre, azaz az ellenzék támogatására is szükségük lesz. Végül azonban könnyen lehet, hogy az országot még szorosabban a mai kormánypártok tartják majd kezükben. Mindenekelőtt a minisztériumi leépítések és az önkormányzati képviselőtestületek átalakítása kényszeríti mindazokat, akik a politikai túlélésre játszanak, hogy még időben Gyurcsány hívének mutatkozzanak, ellenkező esetben semmit sem kapnak – írja a lap.
Der Standard (derstandard.at)
A liberálisok csak az eredményesen modernizáló és a konzervatív oldalon utált oktatási minisztert, Magyar Bálintot áldozták fel – írja a baloldali-liberális bécsi napilap a kormányzati posztokért folytatott küzdelem kapcsán.
A kedden bemutatásra kerülő kormányprogramtól főként takarékosságot várnak. A tavalyi 6,1 százalékos költségvetési hiánnyal Magyarország megszegte az uniós konvergencia szabályait. Így az euró 2010-es bevezetése több mint kérdéses. Gyurcsány csak csöpögtetve adagolta az igazságot, miszerint kiigazításnak nevezett 350-400 milliárd forintos megszorításokkal kívánja a költségvetés rendbetételét megkezdeni. A pénzügyminiszter hétfőn megerősítette az áfa és az eva felemelését, valamint közvetve beismerte, hogy ezerszámra kívánnak közalkalmazottakat az utcára tenni.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap is foglalkozik a budapesti koalíciós megállapodás aláírásával.
A ceremónia befejeztével Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy a következő kormánynak rövid időn belül kiegyensúlyozott költségvetést kell teremtenie. Ami igencsak ambiciózus terv, hiszen a választások megnyerése érdekében Gyurcsány a költségvetési hiányt a látványos 6,1 százalékos szintre hagyta emelkedni. Gyurcsány arról beszélt, hogy első lépésként adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel 350-400 milliárd forintot kíván megtakarítani. E megszorítások célja, hogy az idei költségvetési hiányt 4,7 százalékra csökkentse, s hogy 2008-ra az ne haladja meg az euróövezetben megengedett 3 százalékos szintet.
A gazdasági szakemberek azt kérdezik, vajon sikerül-e a budapesti kormánynak keresztülvinnie Brüsszelben, hogy azt a 300 milliárd forintot, amit az idén autópálya-építésre költenek, azt költségvetésen kívül számolhassa el, azaz ez ne növelje tovább a hiányt. Amennyiben ezt a tételt – ami nagyjából a GDP 1,3 százaléka – a normális költségvetés részének kell tekinteni, akkor Gyurcsány takarékossági tervei teljesen irreálisak.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap az uniós mezőgazdasági miniszterek kremsi informális találkozójáról ír. Az új borpiaci rendtartás radikálisan átalakíthatja az európai borászatot. Közel 400 ezer hektár szőlőterületet kell kivonni a termelésből, hogy megszüntessék a túltermelést. Ezzel párhuzamosan számos, eddig tiltott borászati eljárás engedélyezését tervezik, hogy ezzel felvehessék a versenyt az ausztrál, chilei és dél-afrikai konkurenciával.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek informális kremsi találkozójának szünetében a német tárcavezető, Horst Seehofer bejelentette: ellenzi az új, még kidolgozás alatt álló piaci rendtartást. A német miniszter szerint hasznosabb lenne, ha a borászokat segítenék a jobb minőségű borok termelésében. A berlini tárcavezető egyúttal ellenzi az „európai borok amerikanizálódását”. Mindazok az eljárások, melyeket az Egyesült Államokban engedélyeztek, például a tölgyfa reszelék, a víz hozzáadása, vagy a bor „feldarabolása”, majd az összetevők eltérő módon történő összerakása nem lehet része az európai borászatnak. Az uniónak évente közel 22 millió hektó, főként francia, spanyol, olasz, portugál és német bort kell kivonnia a piacról, amit főként kényszerlepárlással érnek el. Az ipari alkohollá történő feldolgozás évente közel 500 millió euróba kerül.
„A szőlőbirtokok termelésből történ kivonása önkéntes alapon fog történni” – hangsúlyozza a bizottság szóvivője. Az a borász, aki hajlandó a szőlészet feladására, kárpótlásban részesül. Bizottsági elképzelések szerint erre a célra összesen 2,4 milliárd eurót kívánnak a következő öt esztendőben költeni. Az unió éves borköltségvetése mintegy 1,3 milliárd euróra tehető.
origo.hu
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről
