„Nagy amerikai bojkott” május elsején

„Május 1-én ne vásároljatok gringó termékeket!” - szólították fel érdekvédők az Egyesült Államokban élő összes spanyol ajkút, hogy ezzel tiltakozzanak az alacsony bérek és a tartózkodásukat megnehezítő törvénytervezet ellen - írja a Der Spiegel. A Mitteldeutsche Zeitung arról ír, hogy igen lassan halad az össznémet baloldali párt megalakítása egyes alapszervezetek ellenállása miatt.

2006. 05. 01. 8:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

Május 1-e az Egyesült Államokban egy teljesen átlagos hétköznap. Ezen kíván változtatni számos latin érdekvédelmi szervezet: az Egyesült Államokban élő összes spanyol ajkút felszólították, ne menjenek be a munkahelyükre és ne vásároljanak amerikai termékeket – ezzel tiltakozzanak az alacsony bérek és a tartózkodásukat megnehezítő törvénytervezet ellen – foglalkozik az Egyesült Államokban élő spanyolajkúak által a mai napra meghirdetett bojkottal a baloldali hírmagazin.

„Május 1-én ne vásároljatok gringó termékeket!” – ez a felszólítás hallható Gonzalo Aburto és Ruben Lopez spanyol nyelvű műsorában, mely a New York-i, WBAI független rádióadóban hallható. „Egy nap Coca-Cola és McDonald's nélkül, az nem lehet gond!” A két mexikói hetente jelentkező műsorát immár a politika dominálja, amióta az amerikai utcákon és a kongresszusban az országban élő 12 millió illegális bevándorlóról vitáznak.

A „nagy amerikai bojkott” ötlete Az egy nap mexikóiak nélkül című filmből ered, mely két esztendővel ezelőtt jelentős feltűnést keltett. A vígjáték azt a lehetőséget járja körbe, mi történne akkor, ha egy csapásra az összes mexikói eltűnne Kaliforniából. Senki sem lenne, aki főzne, vagy aki elmosná az éttermekben a tányérokat, aki az utcáról elvinné a szemetet, az irodákat, vagy a lakásokat kitakarítaná, aki az építkezéseken, vagy a földeken dolgozna.

Mitteldeutsche Zeitung (mz-web.de)

A hallei napilap Erőfeszítések az össznémet baloldali párt megalakítása érdekében című tudósításában a külön-külön megtartott Munka és Szociális Igazságosság Választási Alternatívája (WASG) és Baloldali Párt-PDS kongresszusokon történtekkel foglalkozik. A két párt vezető politikusai a hétvégén eltérő színhelyeken megtartott rendezvényeiken – WASG Ludwigshafenben, PDS Halleban – a pártegyesülés mellett kampányoltak. A két, a Bundestagban már közös frakciót alkotó párt egyesítése még „szűzföld” és ezért biztosan még néhány nehézséget tartogat” fogalmazott a PDS újraválasztott elnöke Lothar Bisky. Oskar Lafontaine úgy vélte: „Túl régóta áll a baloldal sarokba szorítva. Ezért össze kell fognia.”

Azonban az SPD-től balra álló össznémet párt megalakítása egyes WASG alapszervezetek ellenállása miatt igen lassan halad. Ugyan a WASG szombat este elkeseredett vitákat követően kétharmados többséggel elfogadta a Baloldali Párt-PDS-szel, 2007 közepéig megkötendő egyesülés tervét. Ugyanakkor a WASG berlini és mecklenburg-előpomerániai tartományi szervezeti a kongresszus határozatai ellenére önállóan, a PDS ellenében kívánnak az őszi választásokon.

A kongresszus 186 szavazattal 107 ellenében felszólította a berlini WASG alapszervezetet, hogy a szeptember 17-i választásokon ne induljon önállóan. A PDS Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában együtt kormányoz az SPD-vel. A két tartomány WASG szervezetei a PDS kormánytagokat „neoliberális” politikai gyakorlattal vádolják. A két egyesülőben lévő párt korábban már megállapodott, hogy egymás ellen nem indulnak a tartományi és önkormányzati választásokon.

A PDS számára úgy tűnik egyre kevésbé elkerülhető, hogy a bíróság előtt tisztázzák a szakadár WASG csoportok jogi helyzetét, s addig leállítsák e csoportok szervezeti és anyagi támogatását. Amennyiben a WASG a Baloldali Párt-PDS ellen indulna, akkor fennáll annak a veszélye, hogy megtámadják a 2005-ös Bundestag választások eredményét. Az akkor felállított közös pártlistának, s az ennek alapján létrehozott frakciónak csak abban az esetben van jogalapja, ha a két párt nem lép fel konkurensként egymással szemben.

A Bundestag baloldali frakciójának vetője, Gregor Gysi vasárnap világosan üzent a két párt egyesülését ellenzőknek, amikor úgy fogalmazott „nincs joguk, hogy ezt a lehetőséget eljátsszák”. A fenyegetések ellenére a mecklenburg-előpomerániai WASG elnökség tagja Philipp Zühlke, érvénytelennek nevezte a ludwigshafeni határozatokat és kijelentette: „Ugyanúgy csináljuk tovább, mint eddig”. A berlini WASG listavezető Lucy Redler is megerősítette: „Abból indulok ki, hogy indulunk a választásokon.”

Focus (focus.msn.de)

A müncheni hírmagazin A csővezeték szerződés, mint a Hitler-Sztálin paktum című cikkében foglalkozik Varsó és Berlin közötti a mind durvább hangvételű üzengetésekkel.

A lengyel hadügyminiszter Radek Sikorski egy brüsszeli konferencián azzal vádolta a berlini kormányt, hogy támogatja Oroszországot annak gazdasági hatalmának kijátszásában. A Varsóban kormányzó nemzeti konzervatívok keményen bírálják, hogy az orosz-német gázvezeték lengyel részvétel nélkül épül és ezzel megsértik az ország érdekeit. A lengyel elnök Lech Kaczynski a vitát a közelmúltban lezajlott berlini látogatásakor a kétoldalú kapcsolatok lakmusz tesztjének nevezte. A berlini kormány nem reagált a vádakra.

„Lengyelország különösen érzékeny korridorokra és az olyan szerződésekre, melyeket a feje felett kötöttek” nyilatkozta Sikorski vasárnap Brüsszelben. „Ez Locarno hagyománya. Ez Molotov és Ribbentrop hagyománya. Ez volt a XX. század. Mi nem kívánjuk ennek megismétlődését.“ Az 1939-ben kötött német-szovjet megnemtámadási szerződés vezetett a második világháborúhoz és a Lengyelország felosztásához. A paktumot a két aláírójáról a német és szovjet külügyminiszterről Joachim von Ribbentropról és Vjacseszláv Molotovról nevezték el.

Lengyelország felszólította Angela Merkelt, hogy még elődje idejében kötött szerződést bontsa fel, folytatta Sikorski. „Felkértük erre, de elutasította”, mondta a miniszter. Merkel ugyan egyeztetést ígért a gázvezeték kapcsán, de magáról a döntésről nem volt hajlandó tárgyalni. „Dönteni, majd utána tárgyalni velünk – ez nem felel meg a mi szolidaritásról alkotott elképzelésünknek. Azt kívánjuk, hogy ezt Németország még egyszer végiggondolja.”

Sikorski egyúttal a lépés várható következményeire tekintettel megfenyegette Németországot: Berlin viselkedése aláássa a közös kül- és biztonságpolitika bázisát, fogalmazott a miniszter.
Lengyel álláspont szerint a gázvezeték Kelet-tenger alatt történő elvezetése, mintegy hatmilliárd dollárral teszi drágábba a tervet, mintha az a szárazföldön haladna.

Sikorski a döntés hátterében politikai motívumokat feltételezett: A fehéroroszországi orosz nagykövet a múlt héten azt mondta: Ha a keleti-tengeri vezeték elkészült, akkor a Gazprom anélkül csökkentheti a fehérorosz fogyasztást, hogy ez kihatna a német energia ellátásra. Ez igaz Lengyelországra is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.