A magyarok többsége semmiféle tandíjat nem akar

A felnőtt magyarok 62 százaléka elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási tandíj bevezetését, és az úgynevezett ausztrál modellt, vagyis a tandíj utólagos megfizetését is 57 százalék ellenzi – derül ki a Marketing Centrum május közepén készült felméréséből.

A magyarok 58 százaléka változásokra számít az oktatás területén a következő négyéves ciklusban. A változás irányáról azonban megoszlanak a vélemények: 31 százalék javulásra, 27 százalék pedig romlásra számít. A szocialista párt támogatóinak 49 százaléka számít javulásra, és csak 9 százalékuk romlásra, a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak csupán 19 százaléka számít javulásra és 41 százalékuk romlásra.

A felnőtt magyarok 62 százaléka szerint nem fogadható el a tandíj bevezetése a felsőoktatásban, 27 százalékuk szerint ez elviselhető, de „csupán” 11 százalékuk javasolná ezt a kormánynak. Ebben pártszimpátia és életkor szerint sincs jelentős különbség. Iskolázottság szerint viszont jelentősek eltérések vannak: az érettségi nélküliek kétharmada számára elfogadhatatlan a tandíjemelés, a diplomások körében viszont „csak” 49 százalék ez az arány, vagyis pont azok ellenzik jobban a tandíj bevezetését, akiket ez kevésbé érinthet. A fővárosiak nagyon másképpen viszonyulnak a tandíjhoz, mint a vidékiek. Minden ötödik budapesti kifejezetten javasolja a kormánynak a tandíj bevezetését, vidéken azonban csak tízből egy ember javasolja ezt, kétharmaduk számára pedig elfogadhatatlan ez az intézkedés. Végül a legérdekesebb hír talán az, hogy a tandíj bevezetéséről nem különbözik az emberek véleménye, aszerint, hogy van-e 18 évesnél fiatalabb gyermekük vagy sem.

A megkérdezettek 57 százaléka még utólagos formájában sem támogatná a tandíjfizetést, de az ellenállás mértéke azért csökkent. A két nagy párt híveinek többsége még így sem támogatja a képzési költségekhez való hozzájárulást, a két kisebb parlamenti párt támogatói körében azonban többségben vannak a támogatók. Az azonnali tandíj megítélésénél nincs számottevő életkori különbség, az utólagos hozzájárulás viszont sokkal elfogadottabb az idősebbek, mint a 18–29 évesek körében. Végül az is figyelemre méltó, hogy a diplomások 51 százaléka elfogadhatónak tartja az utólagos finanszírozást, míg az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkezők körében ez az arány csak 36, illetve 35 százalék.
(hvg.hu)