A spekulánsok is – gyengítésre játszva – támadják a forintot

A jelek szerint sikerrel látott hozzá a forint gyengítéséhez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Tegnap a bankközi devizapiacon a hazai valuta percről percre újabb és újabb történelmi mélypontokra csúszott vissza, az euró árfolyama megközelítette a 279 forintot.

A kereskedők egy része szerint a spekulánsok a Gyurcsány Ferenc által – a Reutersnek adott nyilatkozatban – megjelölt 282 forintos szintig akarják gyengíteni a forintot, hogy ezzel a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsát a jegybanki alapkamat további emelésére kényszerítsék.

Az uniós fizetőeszköz drágulását okozza az is, hogy a spekulánsoknak nem tartják kedvezőnek a hazai gazdasági eseményeket. Elégedetlen a piac az eddig beterjesztett kormányzati csomaggal, azt tartják róla, hogy nem vihető végbe. Az elemzők többsége szerint a következő napokban a forint tovább gyengül majd az euróval szemben, nem elképzelhető a 280-as határ elérése vagy átlépése sem.

Pénztári javaslatok az adótörvényekhez

Magyarország öt legnagyobb pénztári szövetsége együttműködést és párbeszédet ajánlott a kormánynak, mivel a kormányprogramban az adómentesen juttatható munkáltatói tagdíjbefizetést a minimálbér húsz százalékában maximalizálnák, amely az ágazatot hátrányosan érintené. Jelenleg a befizetések mértéke a minimálbér havi összege lehet, némely pénztárnál azonban elérheti a 130 százalékot is.

A tervezet lépések a befizetések nyolcvan százalékát teljesítő munkáltatókat érintenék kényelmetlenül. A munkáltatói kedvezmények ilyen mértékű csökkentése jelentős bizalomvesztést okozhat a több mint 1,3 millió önkéntes nyugdíjpénztári tagnál. Az ágazat szereplői azt javasolták a kormánynak, hogy az önkéntes nyugdíj-, illetve az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztáraknál külön-külön a minimálbér hatvan százaléka, együttesen azonban a minimálbér nyolcvan százaléka legyen a munkáltatói kedvezmények felső határa. A jelenleg beterjesztett törvénytervezet, a sávos beszedést ellehetetlenítve, nagyobb nyomást jelentene a tényleges megtakarítóknak, hiszen ők állnák az alacsony összegek befizetőinek terheit is. Az önkéntes pénztári befizetések után igénybe vehető adómentesség ilyen drasztikus csökkentése azt eredményezheti, hogy munkáltatók az öngondoskodást szolgáló pénzeket – adott esetben – természetbeni juttatásként adják alkalmazottaiknak, növelve a fogyasztást a megtakarításokkal szemben.

Váradi Péter, az Egészségpénztárak Országos Szövetségének vezetőségi tagja elmondta, hogy a megelőző szolgáltatások mérséklése nem eredményez az állam számára többletbevételt, ám a jövő egészségügyi költségeit csökkentő prevencióra nem marad elég forrás.