Csalódtak a kormány szavahihetőségében – Külföldi csomagkritika

Továbbra sem tartható a 2007-es 5 százalékos és a 2008-as 3-3,5 százalékos államháztartási hiánycél – jelentette ki a Goldman Sachs elemzője a Gyurcsány-csomag kapcsán, amit a BNP Paribas szakértője úgy kommentált, az „semmi valódi strukturális reform, csak átmeneti problémakezelés”. Egyes szakértők kamatemelést és forintleértékelést valószínűsítenek az intézkedések nyomán.

Veres János pénzügyminiszter szombaton beismerte, hogy a 10 százalék körüli idei évi államháztartási hiány nem elsősorban egyszeri tételekhez – állami vállalatok adósságának átvállalásához, hanem kiadástúlszaladáshoz és bevételelmaradáshoz –kötődik. Ez nyilvánvalóan rossz hír a kormányzati hitelesség szempontjából – véli a Gyurcsány-csomag kapcsán a BA-CA elemzője, aki úgy látja, a fő probléma a bejelentett intézkedéscsomaggal az, hogy az infláció idén és jövő év végére 5-6 százalékra emelkedhet, míg a gazdasági növekedés a PM prognózisa szerint jövőre 2,5 százalék körülire lassulhat. Mindezek leértékelődési nyomás alá helyezhetik a forintot, mely a 270-es szint felé mozdulhat el ezen a héten. Az MNB fontolóra veheti a kamatemelést, ha az inflációs várakozások a hatósági áremelésekkel párhuzamosan emelkednek és a negatív reálbéremelkedés nem lesz képes ellensúlyozni az erősödő inflációs nyomást – véli a BA-CA szakértője.

A tervezett bevételnövelő intézkedések 2007-re a GDP mintegy 3,8 százalékát tehetik ki. A megszorító csomag nagyobbnak tűnik, mint amire számítottunk, bár egyelőre kevés konkrétum ismert a a kiadáscsökkentő lépések közül – jelentette ki Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője. A vártnál nagyobb lépéscsomagnak rövid távon pozitív piaci hatásai lehetnek, ugyanakkor az idei évi tényleges hiány nagysága ellensúlyozhatja ezt – teszi hozzá. Rámutat, továbbra is úgy gondolják, a 2007-es 5 százalékos és a 2008-as 3-3,5 százalékos államháztartási hiánycél, illetve a 2010-es euró-bevezetési cél még akkor sem tartható, ha 2008-ra 3 százalék alatti kimutatott hiányt tudna összehozni a kormány. A tervezett intézkedések költségvetésre gyakorolt hatása ugyanis egyrészt kissé felfelé becsült, másrészt vannak kiadásnövelő, és módszertani kockázatok is– mint például az autópálya PPP-kiadások büdzsén kívül tarthatósága – emellett nem vesznek figyelembe másodlagos hatásokat sem.

A 350 milliárdos idei egyenlegjavító intézkedések összhangban vannak a korábbi jelzésekkel, első ránézésre azonban a csomag kisebb csalódottságot okozhat a piaci várakozásokhoz képest –kommentálja a bejelentéseket a svéd SEB Bank.
Megjegyzendő azonban, hogy magyar viszonylatban még így is jelentős kiigazításról beszélhetünk. A rossz elmúlt évekbeli tapasztalatok miatt a bejelentett egyenlegjavítási cél óvatossá teheti a piaci szereplőket – teszik hozzá.

„Semmi valódi strukturális reform, csak átmeneti problémakezelés” – kommentálta a CNBC-nek nyilatkozva a a Gyurcsány-csomagot Hans Redeker, BNP Paribas elemzője. A szakértő a helyzetet igen ijesztőnek nevezte, szerinte az eladási hullám tovább sújthatja a magyar tőkepiacokat, miután a bejelentett intézkedések csak újabb adókat vetnek ki, az aránytalanul magas kormányzati kiadásokat nem kezelik. A CNBC-nek nyilatkozva az elemző elmondta, hogy a költségvetési hiány múlt heti felfelé módosítása drámai mértékű, ehhez képest azonban igen meglepő, hogy a bejelentett intézkedések nem tartalmaznak érdemi kiadáscsökkentést – idézi a szakértőt a portfolio.hu.

Az intézkedések nyomán megugró infláció miatt az MNB-nek nem nagyon marad más választása, mint a kamatemelés. Erről a lépésről már egy ideje vitatkoznak az MNB folyosóin. A május 22-i kamatdöntésről kiadott rövidített jegyzőkönyv is arról tanúskodik, hogy több Monetáris Tanács tag aggódik az erősödő inflációs nyomás miatt. Az emelkedő nemzetközi kamatkörnyezetben a magyar hatóságok részéről mutatkozó bármiféle hezitálás a kamatemelésre komoly forinteladási hullámot generálhat a párizsi Calyon Bank szerint.

(portfolio.hu)