Csontos János: Tíz alapelv

Csontos János: Ne ölj! Legalábbis ne késsel és kötéllel. Adópréssel, agyonéheztetéssel, a nemzeti valuta elértéktelenítésével és általános reménytelenséggel való életkioltás nem számít. Az egyetemes szabadság nevében, a definíció szerinti győztesek oldalán fegyverrel exportálni az egyedül üdvös demokráciát más fejlődési vonalú, távoli országokba: ugyancsak nem számít. Az újdonsült milliárdosok által baromfibeszállításért és egyéb szolgáltatásokért fizetendő összegek önkényes visszatartásával kieszközölt öngyilkosságok sem.
Ne paráználkodj! Öregecskedő feleségeidet azonban bátran lecserélheted.
Ne lopj! Soha ne zsebelj ki senkit a hatos villamoson, s pengével se vágd ki a táskája alját! Van ennek elegánsabb módja is. Privatizáld inkább az állam vagyonát, s ugyanazzal a mozdulattal lízingeltesd is vissza az állammal. Ha atyádfiai fölvetnék, hogy ez a korrupció tipikus esete, mondd azt, hogy semmi dolgod azzal, ha az állam a saját érdekei ellen dolgozik. De ne légy hálátlan: az állam téged gazdagító szolgáját emeld minisztereddé.
Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot, kivéve a választási ígéretek minősített esetét, vagy ha azt kell alátámasztani, hogy az ellenlábasok lopnak, csalnak és hazudnak – hogy az isten adta nép ne arra figyeljen, hogy te mit lopsz, csalsz és hazudozol. Hamis tanúbizonyság-tétel esetére nemcsak feljelentésügyi államtitkárság, de negyedóránkénti testüregmotozás is megengedett.
Ne kívánd a te felebarátodnak házát! Egyszerűen birtokold el. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé! Ehelyett szerezzed meg adókkal és járulékokkal.
Ha mindez így történik, elmondható: az új Magyarország nem lesz, hanem van, és a Fidesz kapui sem vesznek erőt rajtuk…

(Magyar Nemzet, 2006. június 30.)