• A mérkőzés jegyzőkönyve
Ahogy azt a mérkőzés előtt már sejteni lehetett, mindkét csapat szövetségi kapitánya tartalékolta sárga lapos játékosait, ez a hollandoknál öt, míg az argentinoknál négy játékost érintett.
Az egyetlen kivételt a „laposok” közül Boulahrouz jelentette, de ő az eddigi két meccs mindegyikén csereként lépett csak pályára, így semmiképpen sem volt meghatározó embernek nevezhető. Az előre megadott kezdőcsapatokhoz képest főleg Pekerman változtatott, hiszen mégis berakta Cufrét, Mascheranót, Riquelmét és Messit is a csapatba.
Várakozásokhoz képest elég gyenge teljesítményt nyújtott mindkét alakulat, bár az argentinok támadásépítését most is érdemes megdícsérni. A hollandok is szépen tartották a labdát, bár szurkolóik szivesen eltekintettek volna ttól a ténytől, hogy két szélsőhátvédjük, Jaliens és De Cler lesz majd legtöbbször játékban.
Az első helyzetet a hollandok dolgozták ki, ekkor Kuyt szerezte meg a labdát Burdissótól, éles szögből leadott lövését Abbondanzieri ütötte szögletre. A mérkőzésnek ebben a szakaszában a hollandok birtokolták többet a labdát (65-35 %), de a Riquelme irányította argentin támadások mindig nagyobb veszélyt hordoztak magukban, mint a németalföldi együttesé.
A 27. és a 33. perc között például alig tudtak a hollandok kijönni saját tizenhatosuk elöl, Riquelme egymás után lődözte be a szögleteket, szabadrúgásokat. Az egyik ilyennél Boulahrouz a saját kapufájára lőtte a labdát. Majd Maxi Rodríguez próbálkozott kétszer is távoli lövésekkel.
A szünet után még inkább visszavettek a csapatok az iramból, csupán Tevez távoli bombái okoztak riadalmat, míg a másik oldalon Cocu lőtt éles szögből az oldalhálóba.
Van Basten cserékkel próbálta felrázni csapatát, behozta Landzaatot és Babelt, de ők sem tudták megváltani a világot.
A végén Pekerman is lehozta kulcsjátékosát, Riquelmét, így az eddig kispados Aimar is kapott néhány perc játéklehetőséget.
A meglehetősen visszafogott teljesítmények láttán talán némi elégedetlenség indokolt volt a szurkolók és tévénézők részéről, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezzel a békés döntetlennel mindkét csapat elérte célját, számára ismerős együttessel találkozik majd a nyolcaddöntőben: Argentína Mexikóval, Hollandia pedig Portugáliával csatázik a következő körben.
A párharcok egyetlen biztos győztese már most megnevezhető: a szurkoló. Végül is őket szeretnék kiszolgálni a labdarúgók!
Elefántcsontpart–Szerbia és Montenegró 3-2 (1-2)
Telt ház és szakadó eső várta Münchenben a C csoport két csalódott csapatát. Elefántcsontpart és Szerbia két forduló után két vereséggel már búcsúzott a világbajnokságtól, ráadásul a szerbek kiadós verést kaptak Argentínától. A plávik még csak gólt sem szereztek a tornán. A találkozó tétje a becsület, a győzelem és a csoport harmadik helye volt.
• A mérkőzés jegyzőkönyve
Mindkét mester alaposan felforgatta kezdőcsapatát, lehetőséget biztosítva olyan játékosoknak, akik az előző két mérkőzésen nem jutottak szóhoz.
A 10. percben ügyes egyérintős játékkal hozták ki a labdát a szerbek. Sztankovics a félpályáról, a jobb oldalról indította a remek ütemben kilépő Zsigicset, aki úgy vette le ballal a labdát, hogy azzal becsapta a kapujából kifutó Barry-t, majd jobbal az üres kapu közepébe passzolt. 0-1.
A 17. percben Nadj világrekordot akart felállítani, hiszen 40 másodperce volt pályán, amikor a jólfésült mexikói játékvezető kiosztott neki egy sárgát.
A 19. percben Keita ment le az alapvonalig, visszagurított labdáját Dindane Jevricsbe lőtte. A kipattanóra Akalé érkezett, aki gólszerzés helyett Keita fejét választotta.
Egy perccel később büntettek a szerbek. Egy hosszú indítás ismét Zsigicset kereste, Domoraud annyira megijedt ettől, hogy adott egy gólpasszt Ilicsnek, aki élt a lehetőséggel és 8 méterről egy csel után a kapuba gurított. 0-2.
A 29. percben Jevrics kapus törölközője szabálytalankodhatott, mivel a mexikói bíró – haja még mindig jól áll – a pályán kívülre parancsolta az eszközt.
A 35. percben Dudics sáncolta le Koné fejéről a labdát, ezért a védő sárga lapot, Elefántcsontpart pedig tizenegyest kapott. Dindane a büntetőt a jobbra mozduló kapus mellet a bal alsó sarokba helyezte. A mexikói játékvezető nem láthatta az esetet, mert megismételtette a tizenegyest. Dindane volt olyan rendes, hogy ismét a bal alsó sarokba helyezett. 1-2.
A 41. percben Djordjevics robogott a kapu felé. Mivel a védők nem rúgták föl, Djordjevics akasztotta saját magát, amiért megdöbbentő módon Domoraud kapott sárga lapot mexikói játékveztőtől (a haja még mindig korrekt).
Az első félidő hosszabbításában Nadj egy szabálytalan belépő után megkapta második sárgáját, így neki már nem kell majd kijönnie az esőbe a szünet után.
A 20. perc tájékán úgy tűnt, hogy a szerbek valamennyi „-ics” végződésű játékosa gólt szerez, a kabalamezében feszítő Elefántcsontpart pedig óriási ruhát kap. Aztán Dudics buta hibája, a tizenegyes, valamint a kiállítás egy kicsit megfogta a plávikat. A második játékrészben Zsigics (majd Milosevics) egyedül próbálta megtartani a labdát az afrikaiak kapuja előtt, Elefántcsontpart pedig az emberelőnyt kihasználva megpróbálta bepréselni az egyenlítő gólt. A mexikói játékvezető a szünetben új réteg zselét kent a hajára, az eső pedig rendületlenül esett.
A 63. percben Kouassi gondolt egyet és jó harmincról megdöngette a felső lécet. Jevrics kapus vagy túl nyugodt volt, vagy elaludt.
A 67. percben egyenlített Elefántcsontpart. Keita beadását Dindane bólintotta a jobb alsó sarokba. 2-2. Ezúttal Jevrics biztos, hogy elaludt.
A 77. percben Djordjevics szabadrúgását Sztankovics 6 méterről fejelhette kapura, de a ladba mellé szállt.
A 84. percben Kalou távoli lövésébe Dudics tette bele a kezét, újabb tizenegyes! Ezúttal Kalou állt a labda mögé, ő is a bal alsó sarkot választotta, de neki nem kellett megismételnie. 3-2.
A hosszabbításban a mexikói játékvezető (frizurája makulátlan) kiállította Doromaud-t is.
A két búcsúzó csapat remek kis mérkőzést produkált, a vége Elefántcsontpart B-Szerbia és Montenegró B 3-2.
