Financial Times Deutschland (ftd.de)
A gazdasági napilap Jan Cienski A lengyel miniszterelnök panaszkodik a német nacionalizmus miatt című cikkében brüsszeli útja kapcsán Jaroslaw Kaczynski álláspontját ismerteti.
A lengyel miniszterelnök szerint az uniós alkotmány halott. Az újraélesztési kísérletek Franciaország és Hollandia arculcsapását jelentenék, mivel ezek az országok népszavazáson elutasították azt. „Egy olyan megoldás elfogadása, mely a két európai ország döntéseit figyelmen kívül hagyja, (...) azt jelentené, ez a két ország arra kényszerülne, hogy akarata ellenére hozzájáruljon az alkotmányhoz. Ezt nem fogjuk támogatni.”
Kaczynski a németeket okolja az elmúlt időben feszültté vált német-lengyel viszonyért. Szerinte a németek most keresik nemzeti identitásukat, s fennáll annak a veszélye, hogy megpróbálják magukat a világháború áldozatainak feltüntetni, megfeledkezve arról, hogy ők voltak a tettesek. „Németországban olyan folyamatok zajlanak, melyeket nyugtalanítónak találok” – nyilatkozta a lengyel miniszterelnök. A legújabb, a kitelepítésekkel és lakosság elüldözéssel foglalkozó berlini kiállítást Varsóban keményen bírálták.
Kaczynski kijelentette, hogy Lengyelország határozottan ellenzi a Balti-tenger alatt tervezett orosz-német földgázvezeték megépítését. A vezeték, számos lengyel álláspontja szerint növelné Moszkva Varsó feletti befolyását. „Nem értjük, miért kell a vezetéket a Balti-tengeren keresztülvezetni, ennek nem nincsenek látható politikai, gazdasági vagy környezetvédelmi okai” – nyilatkozta Kaczynski.
Financial Times Deutschland (ftd.de)
A gazdasági napilapban Wolfgang Proissl Látogassák meg klubjainkat címmel szintén a lengyel miniszterelnök brüsszeli útjával foglalkozik . Kaczynski országimázs javítási célzattal felszólította a sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat, ne higgyenek a lengyel antiszemitizmus és homofóbia mítoszáról terjesztett híreknek, majd felkérte őket: jöjjenek Varsóba és látogassák meg az ottani homoszexuális klubokat.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Bernhard Imhasly Pakisztán a polgárháború szélén című cikkében a beludzsisztáni válságról ír.
Úgy tűnik, a délnyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartomány egyre inkább kicsúszik az iszlamabadi központi kormány kezéből. Szerdán ismét erőszakos tömegtüntetésekre került sor a tartomány városaiban, ahol összecsaptak a beludzsok és a biztonsági erők. Kvettában, a tartomány székvárosában – ahol jelenleg kijárási tilalom van érvényben – utcai harcok zajlanak, s a napokban elkövetett merényletekben legalább hárman meghaltak.
A legnagyobb területű pakisztáni tartományban a lázongások Navab Akbar Bugti, az ismert beludzs politikus meggyilkolását követően kezdődtek. A 79 éves politikus 38 hívével közösen akkor veszítette életét, amikor a rendőrség és a hadsereg tisztogató akciókba kezdett Bugti törzsének szállásterületein. Egy rakéta telibe találta azt a barlangot, ahol Bugti rejtőzött. Az összecsapásokban 21 kormánykatona is életét veszítette. Zulfikar Bhutto, az egykori miniszterelnök 1979. áprilisi kivégzése óta ez volt az első eset, hogy az állami szervek végzetek egy nemzeti politikussal.
Bugti, aki az ország történetének legismertebb beludzs politikusa – már az 50-es években miniszter volt – decemberben elrejtőzött, miután Musharraf elnök ellen végrehajtottak a tartományban egy sikertelen merényletet. Válaszul Musharraf bejelentette minden idők legkeményebb kormányzati válaszát: mint mondotta, a tartományban állomásozó 50 000 kormánykatona kíméletlenül eltalálja majd a lázadókat. Bugti két éve csatlakozott a központi kormány ellen lázadó csoportokhoz.
A mostani az elmúlt 30 esztendőben immár a harmadik fegyveres lázadás. Minden alkalommal többről volt szó, mint a hegyi népek által lakott tartomány autonómiájáról. Most is kitapinthatóak a beludzsok mozgolódása mögötti gazdasági érdekek, mivel a tartomány az ország egyik legnagyobb földgáz- és ásványkincs szállítója. A haszonból azonban alig marad valami a tartományban, nem véletlen, hogy a gerillák az utóbbi időben többször is támadást intéztek két gázvezeték ellen.
Ugyan az összecsapások Musharraf parlamenti többségét közvetlenül nem veszélyeztetik, viszont a kvettai hatalmi viszonyokat könnyen megváltoztathatják. Ott Musharraf pártja közösen kormányoz az iszlamista MMA-val, valamint a bevándorlókat képviselő MKM-mel, de mindkét szervezet egyre határozottabban elhatárolódik az elnöktől – s a legutóbbi események akár a tartományi kormány bukását is maga után vonhatják.
A tartományban történtek nemcsak a helyi politikát befolyásolják, hanem az egész térséget stabiltását veszélyeztetik. Beludzsisztán északi, Afganisztánnal határos területei máig felvonulási övezetnek számítanak, a gvadari haditengerészeti támaszpontot kínai segítséggel bővítik, s a beludzsok egy része a határ túloldalán, Irán délkeleti területein él, s évek óta lázong a teheráni hatalommal szemben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Rüdiger Soldt A nyilvánosságot elkerülő merényletek című cikkében a majdnem elfeledett németországi szélsőbaloldali terrorizmussal foglalkozik.
Napjainkban az al-Kaida uralja az európai országokban a terrorizmusról folytatott vitákat, így szinte teljesen elfelejtődik, hogy Németországban is létezik a baloldali terror. „További baloldali terrorcselekményekre számítunk, léteznek az egykori RAF (Vörös Hadsereg Frakció szerk.) megmaradt struktúrái” – nyilatkozta Johannes Schmalzl, a belső elhárítás szerepét betöltő baden-württembergi tartományi alkotmányvédelmi hivatal vezetője.
A baloldali terroristák aktivitása elsődlegesen az államapparátus, a szociálpolitika, mindenekelőtt az ún. Hartz-reformok, valamint a globalizáció ellen irányul. Ennek megfelelően választják ki céljaikat. Anélkül, hogy a közvélemény komolyabban felfigyelt volna rájuk, már elkövettek öt merényletet ebben az évben – nyilatkozta Schmalzl. Az alkotmányvédelmi hivatal az első pillanatban nem igazán látványos akciók mögött a szélsőbaloldal új taktikáját feltételezi. „A közvélemény és az állam is egészen másként reagálna, ha ezt a határt átlépnék, ezt tudják a szélsőbaloldaliak“ – vélekedett Schmalzl. Meggyőződése szerint, ha a merényletek személyi sérülésekkel járnának, akkor a szélsőbal nem számíthatna a lakosság megértésére. Úgy véli, erre a következtetésre jutott a még létező RAF-hátország is. A hetvenes évek egykori aktivistái közül néhányan még mindig mozgolódnak a szélsőbaloldalon. Ezen személyek, akik a RAF és a később abból kivált csoportok, mint a Vörös Sejtek, valamint a Június 2-a mozgalom tagjai voltak, most még konspiratívabban dolgoznak. Az alkotmányvédelmi hivatal nyilvántartása szerint jelentősen növekedett a szélsőbaloldali hátterű bűntettek száma, a 2004-ben elkövetett 1440 cselekményt 2005-ben 2305 követte.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
