Tigris a mezőn

A Magyar Roncskutatók Egyesülete (MRE) befejezte egy Cegléd közelében földbe süllyedt 68 tonnás második világháborús német harckocsi maradványainak feltárását. A tankból négy és féltonnányi leletegyüttes maradt, ami 62 évig pihent a szántóföldben, valamint a környékbeli tanyákon.

Epress József
2006. 08. 17. 11:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze három napa volt szüksége a Magyar Roncskutatók Egyesületének, hogy kiemelje egy Cegléd közelében fellelt második világháborús német harckocsi földbe sülyedt maradványait.
Takács László feltárásvezető lapunknak elmondta: a lelet több
szempontból egyedülálló. Egyrészt, mert még sehol Európában nem találtak ekkora egybefüggő leletegyüttest a legendás német
Királytigrisből. Másrészt- folytatta Takács, ez volt az első harckocsi feltárás Magyarországon. Az egyesület a roncskutatást három részre osztotta: felderítés, felmérés, feltárás. Jelen esetben a felderítés szakasza közel egy évig tartott. A feltárásvezető a helyi lakosoktól tudta meg, hogy a háború után részt kellett venniük egy hatalmas német harckocsi roncsdarabjainak elszállításában, valamint azt is, hogy hol is állt eredetileg a tank. A terület műszeres átvizsgálása után, vasárnap kezdődött a feltárás egy markológép segítségével, mert közel 300 köbméter földet kellett megmozgatni. El is kellett a gépi segítség, mert találtunk 4-500 kilogrammos darabokat is, amiket nehéz lett volna kézzel kiemelni – tette hozzá a feltárásvezető.

Légrády Lajostól, az egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a Királytigris a második világháború híres tankjának, a Tigrisnek továbbfejlesztett és megnagyobbított változata. Hivatalos megnevezése PzKpfw. VI. B Tiger II. A köztudatban azonban hatalmas mérete, erős páncélzata és félelmetes tűzereje miatt Királytigris néven szerepelt. A lelet azért rendkívül érdekes, mert ebből a típusból az egész világon 8 darab létezik, és a háború alatt is mindössze 488 darabot gyártottak.

Az elnök szerint a Királytigris nagy valószínűséggel a német 503.
nehézpáncélos osztály, 3. század, 1. szakaszának, 3. harckocsija volt. Az alakulatot eredetileg a náci német birodalomból vezényelték Magyarországra 1944. októberében, és a Debrecen körül akkor már javában zajló, nagy páncélos ütközetben akarták bevetni a szovjetek ellen. Az említett német harccsoport tartotta blokád alatt a budai várat és más katonai létesítményeket, majd a budapesti események után a Szolnok környéki hídfőharcokban vett részt. Ezt követően –a szovjet csapatok előrenyomulása miatt– ismét a Tisza-Duna közére került a hadosztály, és Csemő határában, 1944. november 2-án este, egy ellentámadás során a harckocsi a nehéz, sáros, süppedős terepen elakadt. Valószínű, hogy a vesztét hatalmas tömege okozta.

Annak érdekében, hogy a páncélos ne kerüljön használható állapotban a szovjetek kezére, a németek az önmegsemmisítés mellett döntöttek: a tankot egy másik Királytigrissel kilőtték, majd sorsára hagyták. A szovjetek a tank egy részét ócskavasként hasznosították, sok más roncshoz hasonlóan. A környékbeliek elmondása szerint a hátrahagyott roncsot a szovjetek robbantással alakították adagolható vashulladékká, azt a tanyák lakóival kocsira rakatták, és az onnan három kilométerre lévő kövesútra hordatták, majd elszállították. Takács László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy ilyen erejű robbantáshoz megközelítőleg 800 kilogramm robbanóanyag szükséges, ami meg is tette a hatását, mert mint mondta, a detonáció 50-300 méteres körben szórta szét a harckocsi darabjait. A tank egyes darabjait a környékbeli tanyák lakói hasznosították, volt, amit disznósajt lapításhoz használtak. Nehezen is vált meg a tulaj tőle- tette hozzá Takács László.

Ezek után a harckocsi egy része kohóba került, azonban a mélyen
földbe süllyedt részek, valamint azok a darabok, amelyeket a
robbantások a talajba sajtoltak, 62 évig a művelés alatt álló szántóföld alatt pihentek. A feltárásban, a helyi lakosok elmondásán túl nagy segítségükre volt a kutatóknak, hogy az aznapi bevetés története a német hadinaplókból ismert, továbbá az egyesület felvette a kapcsolatot Freiherr von Rosen Richarddal, az alakulat egykori századparancsnokával, aki sok információval segítette a harckocsi utáni kutatást.

Megtudtuk azt is, hogy külföldről, főleg Németországból, sokan érdeklődnek a roncs iránt és több millió forintot is ajánlottak érte. Légrády azonban leszögezte, a roncsok nem eladók, azok a Bolyai
Haditechnikai Parkba fognak kerülni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.