2007-es béralku: garanciát várnak Gyurcsánytól + Képriport

Mivel a kormány felrúgta az idei béralkut, a szakszervezetek garanciát várnak a kormányfőtől, hogy a jővő évi bérajánlás ne jusson hasonló sorsra. Az Autonóm Szakszervezetek elnöke szerint ha nem születik konszenzusos bérajánlás, az „konfliktusok sorozatát” vetíti előre.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a szakszervezetek hiába kérdezték a miniszterelnököt, hogy a kormány garantálja-e a jövő évi béralku betartását, Gyurcsány Ferenc sem az OÉT-ban, és azóta sem reagált a felvetésre.

Az érdekvédők aggodalmának oka, hogy bár a kormányfő korábban kijelentette, jogfolytonosnak tekinti az OÉT-ban kötött megállapodásokat, míg az idei bérmegállapodást felrúgta a kormány.

A 2006-os egyezség 3,5 százalékos reálbéremelést biztosító, bruttó négy-öt százalékos béremelést rögzít. Az Új egyensúly programra keresztelt megszorítócsomag szerint viszont szeptembertől 2 százalékkal emelkedik az egészségbiztosítási, 0,5 százalékkal pedig a munkavállalói járulék, azaz az év utolsó harmadában 2,5 százalékos reálbércsökkenés következik be. Az egészségbiztosítási járulék januártól esedékes újabb egyszázalékos emelésével 3,5 százalékra nő a munkavállalók vesztesége – mutatott rá Borsik János.

Az Autonóm Szakszervezetek elnöke ezért szükségesnek tartja, hogy a kormányfő nyilatkozzon arról, betartja-e a várhatóan nagy nehézségek árán létrejövő 2007-es bérajánlást. Az nem ismeri a munkavállalók és a munka világa helyzetét, aki arra számít, hogy a dolgozók önként és dalolva lemondanak jövedelmük ekkora hányadáról – fogalmazott Borsik azzal kapcsolatban, hogy a konvergenciaprogramban a kormány jövőre 4 százalékos reálbércsökkenést tervez 6,2 százalékos infláció mellett. (A Magyar Nemzeti Bank 7 százalékos pénzromlással számol 2007-ben.)

Mindez azt vetíti előre, hogy az őszi bértárgyalásokon a szakszervezetek sokkal magasabb bruttó bérköveteléssel állnak elő, mint amit a kormány (várhatóan hat százalék) tesz majd. A tárgyalások mozgásterét ráadásul szűkíti, hogy az adótörvényeket már lezárták, így nem lesz mód a bérek például az étkezési hozzájáruláson keresztüli kompenzálására. Borsik szerint ha nem születik konszenzusos bérajánlás, ágazati és helyi szinteken a szakszervezetek „szabadon” tárgyalnak majd, ami „konfliktusok sorozatát” vetíti előre.