Járai: Homályos program, amely nem vezet el az euróhoz

Járai Zsigmond szerint a Brüsszelnek elküldött konvergencia-program teljesítette a minimum feltételt, a dokumentum valós számokra épül, ám minél távolabbi időszakra vonatkozik, annál homályosabb, és a benne leírtak alapján nem vezet el az euró bevezetéséhez.

Az MNB elnöke szerint a jegybankban úgy látják: először a konvergencia-programok történetében, az anyagban valóságos számok szerepelnek. Járai Zsigmond kiemelte: „ezt sokan pozitívumnak tartják, szerintem meg minimum feltételnek kellene lennie. A dokumentum tényleges intézkedéseket fogalmaz meg az államháztartási hiány csökkentésére, s ez a folyó fizetési mérleg deficitjét is mérsékelheti majd. Az intézkedések hatásait is reálisan mutatja be. Ugyanakkor maguk az intézkedések nem jó irányba mennek, nem jó irányba viszik a gazdaságot.„

Az MNB elnöke szerint megvan annak a veszélye, hogy a mostani egyensúlytalanságok újratermelődnek, lelassul a gazdasági növekedés, csökken a versenyképesség. Megítélése szerint jövőre a 4,5 százalékos államháztartási hiánycsökkentés reális, „onnan kezdve viszont minél távolabb megyünk, annál homályosabb a kép”.

Járai Zsigmond úgy vélte: a benyújtott konvergenciaprogram alapján nem lehet hiteles időpontot felállítani az euró magyarországi bevezetésére. Kifejtette: „Én úgy gondolom, ez a program nem visz el minket az euró bevezetéséhez. Hiába csökken az államháztartás hiánya, ha az államadósság növekszik, az infláció emelkedik, s a kamatszint is nyilvánvalóan emelkedni fog, vagy legalábbis a piaci hozamok nőnek. Vagyis a négy konvergencia-kritérium közül legalább háromban távolodni fogunk az elkövetkező egy-két évben.„

Az elnök véleménye szerint nincs biztosítva a programban a lecsökkent államháztartási hiány fenntarthatósága. „Számtalan olyan terület van a programban, ahol mesterséges kiadás-visszafogással lehet elérni a hiány csökkenését, de ez nem biztos, hogy fenntartható lesz. Kérdéses, két év alatt hozzá tudják-e rakni a szándékhoz a megfelelő reformokat, átalakításokat, és fenntarthatóvá tudják-e tenni a növekedést” – elemezte.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő gazdasági hetilapnak adott interjújában fejtette ki véleményét, amelynek csütörtökön megjelenő szövegét a lap szerkesztősége bocsátotta az MTI rendelkezésére.
MTI/vg.hu