Senki sem hisz Magyarországnak

A Rheinischer Merkur már a budapesti hazudozásnak az euróövezetre gyakorolt káros hatásait elemzi, melyek csak azért nem súlyosabbak, mert már egy ideje senki sem hisz Magyarországnak. A lap egy másik írásában a rendszerváltás egykori mintaállamának mai szomorú állapotáról írnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik tárcája szerint Gyurcsány úgy hazudik, mintha még mindig diktatúrában élnénk.

2006. 09. 22. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rheinischer Merkur (merkur.de)

A német keresztény-konzervatív hetilapban Markus Schöneberger A száz trükk kormányfője című cikkében ismerteti a magyarországi válságot. „Nem kérünk türelmet a választóktól, hanem azonnal cselekedni fogunk. Amint megalakul a kormány, azonnal megkezdődik a késő nyolcvanas, kilencvenes évek óta a legintenzívebb reformkor.” Ilyen, és ehhez hasonló kemény szavakkal indult a sikeres április 23-i választásokat követően Gyurcsány Ferenc. A 45 esztendős befektetési cégvezető, aki egyike az ország leggazdagabb embereinek, akkor megígérte: „egy dinamikus korszak kezdetén állunk. Az államot úgy kívánjuk átalakítani, hogy ne legyen teher, hanem támogassa egy igazságos és versenyképes Magyarországot.“

Pártját a brit Munkáspárt mintájára, magukat „vakmerő és magabiztos baloldalként” definiálták, egy majdnem neoliberális pályára állították, masszívan privatizáltak, rugalmas munkaerőpiacot és a bürokrácia leépítést hirdettek. A választási kampányban még a költségvetési hiány megfelezését, valamint az adók és járulékok csökkentését, valamint 400 000 új munkahelyet ígért.

S most sokkolják honfitársaikat. Egy félórás, temperamentumos beszédben Gyurcsány elismerte: „végighazudtuk az elmúlt másfél két évet. Hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” Majd így folytatja: „nem tudok egyetlen olyan kormányzati tettet sem említeni, amire büszkék lehetnénk.“ Kormánya „száz trükkel” nyerte meg a választásokat. „A napnál is világosabb volt, hogy amit mondunk abból semmi sem igaz.“

Magyarország, a kelet-európai gazdasági reformok egykori mintaállama, ma a hetvenes évek óta a legsúlyosabb válság szélén áll. A költségvetési deficit a legmagasabb az EU-ban; ebben az évben eléri a GDP 10,1 százalékát, ami rekordnak számít. Brüsszel masszív nyomása következtében, Gyurcsány júniusban kemény megszorító csomagot jelentett be, mely tartalmazza az áfa, a vállalkozási adók emelését, új járulékokat vetett ki az ingatlanokra, az árfolyamnyereségre és a kamatra, s egyúttal számos szubvenciót is eltöröltek. A megszorítási csomag szeptember 1-én lépett életbe. A közszolgálatban 30 000 állást kívánnak törölni. A csődbe jutott nyugdíj és egészségügyi rendszert drasztikusan átépítik.

Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vezetője attól tart, hogy a pénzügyi válság veszélyezteti az egykori reformország befektetési versenyképességét.

Rheinischer Merkur (merkur.de)

A német keresztény-konzervatív hetilapban Friedrich Heinemann Lebukva és megbüntetve című cikkében felteszi a kérdést, milyen következményei lehetnek az euróra nézve a budapesti kormány „kreatív könyvelési trükkjeinek”. Magyarország e héten a kommunizmus bukása utáni idők legsúlyosabb váláságát éli. Az ok: Gyurcsány Ferenc vallomása. A durván manipulált költségvetési számokkal kapcsolatos botrány ismét felveti a kérdést: Mire jók a brüsszeli a szabályok, a stabilitási paktum és a konvergencia- kritériumok, ha a tagállamok kényük-kedvük szerint hamisíthatják a számokat? A botrányt az teszi különösen izgalmassá, hogy januárban Szlovéniával az első kelet-európai országban bevezetik az eurót. Ha Magyarország papíron megfelezheti a költségvetési deficitet, miért ne somfordálhatna be más kelet-európai ország is ilyen trükkökkel az euró-övezetbe?

Pontosabb vizsgálatot követően ideje az óvatos nyugalomnak. Magyarország esete nem lehet második Görögország, mert ami Budapesten történt az a szakembereknek nem okozott meglepetést. Anélkül, hogy név szerint említenénk, szakértők már egy éve megállapították: „Magyarország, tekintettel költségvetési előrejelzéseinek megbízhatóságára, egyszerűen katasztrófa.“ Az ország ráadásul már 2005 óta Brüsszel szorosabb megfigyelése alatt áll, amióta az ország a költségvetési hiányának „kreatív könyvelését” dokumentálták.

A Görögországgal szerzett tapasztalatokból minden felelős tanult. A tagországokból érkező adatok hitelességét most már alaposan megvizsgálják. Az év eleji magyarországi deficitjelentést Brüsszel nagyfokú bizalmatlansággal fogadta. Az EU pénzügyminisztériuma a benyújtást követően formálisan felhívta az országot, hogy őszig rukkoljon elő a javított adatokkal. Ennél nyilvánvalóbban nem lehet egy diplomáciai dokumentumban megfogalmazni, hogy senki sem hisz a Budapest által megadott számokban.

Gazdasági elemzésekből már az áprilisi választások előtt kivehető volt, hogy Magyarország az új tagállamok között a fekete bárány. A mannheimi Európai Gazdasági Kutatások Központja által februárban elkészített tanulmány a költségvetési számok tekintetében a legnagyobb kérdőjelnek nevezte az országot. Ugyanakkor igazságtalan lenne a többi új uniós tagállammal szemben, mindegyiket a „csalóval” egy kalap alá vennénk.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német lapban Wolfgang Sander Kurva ország (a magyar szavakat használja szerk.) című cikkében ismerteti az olvasókkal a Gyurcsány-beszéd nyelvi mélységeit. József Attila Thomas Mann köszöntésében úgy fogalmaz: „az igazat mondd, ne csak a valódit.” Ilyesmit csak egy totalitárius rezsimben lehet papírra vetni, ahol a hazugság valósággá vált. Demokráciában ennek másként kellene lennie. A magyarországi miniszterelnök olyan megdöbbentő módon tette a valósággá a hazugságot, mintha az országban még mindig a régi rendszer működne.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német lapban Georg Paul Hefty Morális válság című cikkében keresi a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatóját. Bizonytalan, hogy ki volt a beszédet kiszivárogtató, maga Gyurcsány, vagy párton belüli ellenlábasai voltak, akik közé tartozik az országgyűlés elnöke, valamint a párt alelnöke Szekeres Imre. Esetleg kétes forrásokból megszerezve a Fidesz publikálta.

Ennek ellenére érdemes elemezni azt, hogy kinek használhatnak a történtek. Az indiszkréció első pillantásra csak az ellenzéknek segíthet, azonban azzal is érdemes számolni, hogy a beszéd miatti felháborodás, valamint az Orbánra irányított sötét gyanú végül is semlegesíti egymást. Csak egy személynek lehet haszna a botrányból: a szocialista pártelnöknek Hiller Istvánnak, akiről senki sem feltételez ilyen aljasságot.

De pontosan azért, mert minden gyanú felett áll, éppen ezért alakulhat pártjában egy olyan mozgalom, mely úgy érvelhet: „ha már egy közönséges miniszterelnökünk van, akkor legalább az MSZP élén álljon egy stílussal is bíró elnök, aki gyerekekkel és nőkkel is képes szóba állni.“ Ezzel Gyurcsánynak a párt elnökségre vonatkozó ambíciói meghiúsultak. Ráadásul számos egyszerű párttagnak nem lehet az érdeke, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, aki másrészről az ország egyik legismertebb kommunista dinasztiájába nősült, ne csak a kormányt, de a pártban is meghatározza, „mi számít mostanság szocialista, vagy szociáldemokrata politikában”.

Még ha Gyurcsány és Hiller (az utóbbi „tengelyről” beszél) kapcsolata igen szilárd, ennek ellenére sokakat megnyugtatna és a koalíciós partner, az SZDSZ számára is kellemes megoldás lenne.

Bocholter-Borkener Volksblatt (bbv-net.de)

A német regionális lap Új hazugság vád a magyarországi miniszterelnökkel szemben című cikkében foglalkozik a napvilágra került gyurcsányi beismerés uniós következményeivel. A budapesti kormányt konfliktus fenyegeti az Európai Unióval. Sajtóértesülések szerint európai parlamenti képviselők azt gyanítják, hogy Gyurcsány Ferenc tudatosan a valóságosnál alacsonyabb deficit számokat jelentett Brüsszelbe, hogy felvegyék az euróövezetbe.Ezt jelenti a Süddeutsche Zeitung. Gyurcsány, aki bevallotta, hogy hazudott a kampányban, az áprilisban megnyert választásokat követően hat százalékról tíz százalékra korrigálta a hiányadatokat. A Süddeutsche Zeitung információi szerint az európai parlament konzervatív képviselői tisztázni kívánják az ügyet.

Mind több jel utal a manipulációkra- nyilatkozta Alexander Radwan a CSU EP képviselője. A képviselők célja, hogy megakadályozzák Görögország után egyik másik EU tagállam manipulált adatokkal kerüljön az euróövezetbe. Görögország 2001-ben hamis adatokat közölt a költségvetési hiányáról. A magyar viselkedés veszélyezteti a valutaunióhoz történő gyors csatlakozást- idézi a lap Radwant.

A regionális lap megjegyzi, hogy pénteken Gyurcsány Ferenc Berlinbe látogat, hogy Angela Merkel kancellár asszonnyal találkozzon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.